ÜZENET

A mindenható, örökkévaló és személytelen fejlődés törvénye nevében,
amely érvényes a teremtő istenek és a teremtő világmindenségek egymást váltó végtelen sora felett,
amelynél az igaz feladatára talál minden
úgy a saját és az egyetemes önfejlesztésben, mint a saját és az egyetemes teremtésben,
ami által meghaladjuk a rosszat és jobbá lesz a jó.

Annyira igaz, amennyire egyetemes és nem mond ellent önmagának.

 

 

X     X     X
 

Gyönyörködtető a lét, ami életre kel,
az élet, ami lélekre ébred,
és a lélek, ami az önfejlesztő teremtés szolgálatába áll.
Az önfejlesztő teremtés az élet értelme
és a boldogság ebben békére találni.

Az önfejlesztő teremtés a legfőbb jó és nem lehetséges az igazságosság nélkül.
Az igazságosság a fejlődési fokozatokban osztott egyenlőség
és nem lehetséges a szeretet nélkül.
A szeretet az együttérzés a másért való gondoskodásban
és nem lehetséges a szabadság nélkül.
A szabadság az önfejlesztés az önállóságban
és nem lehetséges az önmegfigyelés és az önismeret nélkül.
Az önismeret mélyén találjuk az önállóságot,
az önállóság mélyén találjuk az önmegvalósítást,
az önmegvalósítás mélyén találjuk az önzetlenséget
és az önzetlenség mélyén találjuk az értékességet.
 

A mindenség

Valamivé fejlődik a semmi és semmivé fejlődik a valami.
Térré fejlődik az idő és idővé fejlődik a tér.
Kvantumtérré fejlődik a térkvantum és térkvantummá fejlődik a kvantumtér.
Realitássá fejlődik az idealitás és idealitássá fejlődik a realitás.
Halállá fejlődik a születés és születéssé fejlődik a halál.
Lélekké fejlődik a test és testté fejlődik a lélek.
Teremtetté fejlődik a teremtő és teremtővé fejlődik a teremtett.
Világgá fejlődik az isten és istenné fejlődik a világ.

A világ belehal isten megszülésébe. Isten belehal a világ megszülésébe.
Isten szüli a semmit,
a semmi szüli az időt,
az idő szüli a teret,
a tér szüli az ébredőket,
az ébredők szülik a tervezőket,
a tervezők szülik a teremtőket
és a teremtők szülik az istent.
Hét szintje van annak, ami hozzáférhető.

Az első szint előtt a semmi, az ősellenpont, a semmi mint valami.
Az első szint az egydimenziós időhúr, a meghatározatlan lét, a káosz.
A második szint kétdimenziós a logosz síkja, a meghatározás mintázata és a világrend generatív fraktál-geometriája.
A harmadik szint a háromdimenziós relativitás mértéktere, az előfeszítés, a kezdet, az energia.
A negyedik szint a négydimenziós önkorlátozás térideje, az előhatárolás, a befejezés, az anyag.
Az ötödik szint az ötdimenziós élet, az önreflexió, a lélek paraenergiája.
A hatodik szint a hatdimenziós kultúra, az értékválasztások paratere.
A hetedik szint a hétdimenziós harmónia, az ősellenpontba temetkező teremtő, az isten.
 

 

A fejlődés
 

Tagadja magát a semmi és ez hajt előre mindent.
Tagadja magát a lét és a valami, és ez koncentrálódik a semmiben.
A lét, a lélek, a teremtés és isten titka a semmi és a semmiből eredő lét törvényei.
A semmi semmisülése a létrehozás.
A semmi öntagadása az őstagadás, az ősfeszültség és az őslét.
A semmi öntagadása az ellentétre hasadás
és a hasadást tagadó önegyesítés és önismétlés egy magasabb szinten.
A magasabb szinteken bővítve önismételt öntagadás
az önteremtés, a létkibontakozás, a fejlődés és az ébredés.

Az önellenpont képző és önhasító öntagadás a fejlődés kis lépése.
Az önhasítást tagadó, önegyesítő öntagadás a fejlődés nagy lépése
és nem lehetséges a kis lépés nélkül.
A nagy lépés nélkül ismétlődő kis lépés a hanyatlás.
 

Az élet
 

Az öntagadás öntagadása a rekurzív ellenművelet, a létezés örvényfolyamata.
Annyira létezik valami, amennyire önálló, amennyire önszabályozó, amennyire rendszer.
A rendszer egy funkciókra szakaszolt ciklikus folyamat.
Minél kevésbé szabályozza magát valami, annál kevésbé önálló létező,
annál inkább csak egy átfogóbb rendszer eleme.
Az élet egy rendszer ciklikus önmásolása és populációképzése.
 

A lélek
 

Az önszabályozás képalkotás
a problémáról, a célról és a környezetéről is.
A létezés megismerés és a megismerés létezés.
Minden tagadás egy reflexió és minden önreflexió egy öntagadás.
Az önszabályozás már önfejlesztés.
Az önfejlesztés önfejlesztése a lélek.

Minden test egy önszabályozás alkalmazkodása
és minden lélek egy alkalmazkodás önszabályozása.
Minden test egy alacsonyabb lélek és minden lélek egy magasabb test.
Nincs lélek egyedül. Nincs lélek populáción kívül.
A lelkek együtt keletkeznek és együtt szűnnek meg.
A halandóság mélyén a másértvalóság van és a másértvalóság mélyén az értékesség.
 

A gonosz
 

A generativitás
az egyensúly megbontásának és a magasabb egyensúly képzésének a végtelen ismétlése
a fraktális szimmetria aszimmetriájában.
A generativitás
szóródásokat és kivételeket állít elő, majd azokon belül újabbakat és újabbakat
a fraktális szimmetriában.
A mintázatok és a létezők eloszlása nem egyenletes.
A mindenségben egyaránt természetes és átlagos a fejlődés, a jó és a hanyatlás, a rossz.
A rossz felszámolja magát a hanyatlásban és közvetve beépül a jóba.
A kifejletlen, de kivételesen jó azonban eltorzítja, megfertőzi és gonosszá teszi
azt az átlagosan jót, amelyikkel érintkezik.
A kivételesen rossz a gonosz, amit a kivételesen jó hoz létre és az is szüntet meg.
 

 

Az értékek
 

A legfőbb érték, ami minden mást és minden más értéket is értékessé tesz,
az maga az értékesség, az érték-megközelítés, a fejlődés.
Az értékesség elkerülhetetlenül egyetemesség és következetesség.

Érték az igazság,
a minél egyetemesebben minél kevesebb önellentmondás.
Érték a jóság,
a minél egyetemesebb cselekvési szabályokat minél következetesebben követő magatartás.
Érték a szépség,
a minél egyetemesebb egyensúly és harmónia.
Érték az igazságosság,
a kategóriákban tagolt, sportszerű versengés valódi egyenlősége.

Érték az, ami mindenkinek jó. Érdek az, ami nem jó mindenkinek.
Értéktagadás a fölényre törekvés, a hatalmi harc, a tekintélyelvűség, az önkényuralom,
és a versenykategóriák nélküli látszategyenlőség sportszerűtlensége.
 

 

Az emberiség
 

A populációk generációkban ébrednek fel a negyedik világszinten
és ötödik világszintű mintázatébresztő, mágikus kultúrákká fejlődnek.
Az ötödik világszintű mágikus kultúrák hoznak létre negyedik világszintű mágikus kultúrákat
a mintázatok finom illesztésére.

Ismeretlen és kísérleti kultúra jön létre,
ha egy negyedik világszintű kivételes kultúra egy negyedik világszintű mágikus kultúrát módosít.
Eredetileg ilyen, negyedik világszintű, módosított, különösen érzékeny és mágikus kultúra
az emberiség is.

Az emberiség módosítását az emberiség túlgyorsítása és megrontása követte.
Az eltorzult és a gonosz kultúrákban is létrejönnek egy darabig kivételek,
amelyek felismerik a parabuddhizmust,
a cselekvő nem cselekvés mágiáját és a valódi Kijáratot.

 

 

Az élet értelme
 

A világmindenségünk valamennyi lénye összekapcsolódó örömkiterjesztést művel.
Ha egy lény fejlődése elakad és elfajul,
a lény szenvedni kezd,
az örömkiterjesztése mások örömkiterjesztése ellen fordul
és szenvedéskiterjesztést művel.
Az örömkiterjesztések összekapcsolódása és nyitottsága a leteljesebb siker.
A szenvedéskiterjesztés felszámolja magát és előbb feléli a saját örömtartalékait mielőtt elterjedhetne,
de a szenvedéskiterjesztés mintája törést okozhat az egyetemes fejlődés mintájában.

 

 

TOVÁBB ITT: https://exopolitika.weebly.com/exomiacutetosz.html