|
Hely | Leírás | Hivatkozás |
2.8 milliárd éves kor | Ottosdalin, Dél - Africa | ![]() |
Weekly World News, July 27, 1982. 'Scientists baffled by space spheres' - S. Jimison |
Bizonytalan kor | Aixen Provence, France | Alább 11 mészkő rétegben 50 méter mélyen, találtak érméket, kézi kalapács és több faszerszám töredékek. Ez volt a munkavállalók, céhesek negyede, a kövek között egy hatalmas palota épülete. | American Journal of Science 1820 (vol. 2, p 145-146) |
Bizonytalan kor | Philadelphia-tólÉszak-nyugati irányba 12 mérföldre, PA, USA. | 1830-ban, Betűszerű alakzatokat fedeztek fel egy egyszínű négyzetet márványból egy kőbányában. A blokk találták 60-70 láb mélyen ezalatti rétegek a gneisz, csillám pala, amfibol, talcose pala, agyag és egyszerű pala. ![]() |
American Journal of Science 1831 (vol. 19, p 361) |
600 millió éves kor | Dorchester, Massachusetts | A fém vázát rejtett a szilárd kő, 15 lábbal a felszín alatt. A váza eltört két részből áll, cink színű, az oldalán volt hat számjegy, vagy a virág, vagy csokor, kirakva tiszta ezüsttel, az alsó részén volt, a szőlő vagy a koszorú berakással díszített ezüst. az Egyesült Államok Geológiai térképeszerint a közelmúltban Boston Dorchester-területen, a puding kő, mai nevén a Roxbury konglomerátum, van prekambriumi kor, több mint 600 millió éves. | Scientific American June 5, 1852 |
505 - 590 millió éves kor | Utah | 1968-ban William J. Meister, műszaki rajzoló és amatőr természetbúvár, a háromkaréjú rákok gyűjtője bejelentette, hogy az Utah-i Wheeler Shale-ban, az Antilop forrás mellett cipőlenyomatot talált. Ezt a cipő-szerű lenyomatot Meister akkor fedezte fel, amikor felnyitott egy agyagpala-tömböt. A lenyomaton belül világosan kivehetőek voltak a háromkaréjú ősrákok és a kihalt tengeri ízeltlábúak maradványai. A saroklenyomat egynyolcad hüvelykkel jobban nyomódott be a kőbe, mint a talp. "Világosan kivehető, hogy a lábnyom a jobb lábé volt, mert a szandál jellegzetes módon jobban el volt használódva a sarok jobb oldalán" - írta Meister a leletről szóló cikkében. Az agyagpala pedig, amely a lenyomatot és az ősrák-kövületeket tartalmazta, a kambriumból származik, úgy az 505 és 590 millió évvel ezelőtti időszakból. Azok a tudósok, akiket értesítettek Meister felfedezéséről, nem tartották érdekesnek a lábnyomot. "Tájékozatlan emberek a furcsa környezeti hatások nyomait tartják tévesen megkövült leletnek" - szólt a hivatalos vélemény, és meg sem nézték, ugyan mi lehet, amit a kutató talált.![]() |
Creation Research Quarterly, 5(3): 97-102 'Discovery of trilobite fossils in shod footprint of human in Trilobite Bed' - W.J. Meister 1968 |
360-408 millió éves kor | North Britain | Sir David Brewster 1844-ben jelentette, hogy egy 25 cm-es szöget találtak a Kingoodie-bányában (Mylnfield, Skócia), szilárdan beágyazódva az egyik homokkő-tömbbe. Dr. A. W. Medd a Brit Geológiai Szolgálat tagja 1985-ben írta meg nekünk, hogy ennek a homokkőnek a korát "régebbi vörös homokkő-kor"-nak nevezik (devon kori, ami azt jelenti, hogy a kora 360 és 408 millió év közötti). | Dr. A.W. Medd, British Geological Survey |
260-320 millió éves kor | Webster City, Iowa | Nebraska állam Omaha városában a Daily News 1897 április 2-i kiadása egy cikket közölt "Vésett kő egy bánya mélyén" címmel, amely leírt egy tárgyat, amit Iowában, Webster City közelében, egy bányában találtak. A cikk így szólt: "Ma munka közben a Lehigh-i szénbányában 130 láb mélységben egy bányász egy kődarabot fedezett fel, amely rejtélyesnek tűnt számára, s nem tudta mire vélni a jelenlétét egy szénbánya alján. A kő sötétszürke színű, nagyjából két láb hosszú, egy láb széles, vastagsága pedig négy láb. A nagyon kemény kő felszínén vonalakat húztak olyan szögben, hogy azok tökéletes rombuszokat alkotnak. Minden rombusz közepén egy jóarcú öregember arcképe található, akinek egy furcsa bemetszés van a homlokán, ami minden képen megjelenik. Mindegyik kép rendkívüli módon hasonlít egymásra. Kettő kivételével minden arc jobbra néz. A felmerülő kérdésre, hogy a kő hogyan került ebbe a helyzetbe - a homokkőréteg alá, 130 láb mélységbe - a bányászok meg sem próbálnak válaszolni. Biztosak benne, hogy ott, ahol a követ találták, még soha senki nem bolygatta meg a földet." Az Iowa Állam Történeti Intézetéhez és az Iowai Egyetem Régészeti Irodájához intézett kérdések semmi újat nem hoztak napvilágra. A lehigh-i szén feltehetően a karbonkorból származik. | The April 2, 1897 edition of theDaily News of Omaha |
312 millió éves kor | Wilburton Mine, Oklahoma | Vaskehely az oklahomai szénbányából - 1949. január 10-én Robert Nordling egy vaskehelyről készült fényképet küldött Frank L. Marshnak, a Michigan államban lévő Berrien Springs egyetemére, az Andrews University-be. Nordling azt írta: "Meglátogattam egy barátom múzeumát Észak-Missouriban. Az ő érdekességei között szerepelt az a vascsésze, amelyet a mellékelt fotón láthat." Ebben a magánmúzeumban a vaskelyhet a következő, eskü alatt tett nyilatkozattal együtt állították ki, amelyet Frank J. Kenwood tett Sulphur Springsben, Arkansas államban, 1948. november 27-én: "Miközben az oklahomai Thomas városban a Municipal Electric Plantnél dolgoztam 1912-ben, egy jókora méretű szilárd széndarab került a kezembe, amely túl nagy volt ahhoz, hogy használni tudjam. Egy kőtörő kalapáccsal szétvertem. Ez a vaskehely esett ki a közepéből, otthagyva a lenyomatát a széndarabban. Jim Stall (a vállalat egyik alkalmazottja) tanúja volt a széntörésnek, és látta, amint a csésze kiesett. Kinyomoztam a szén forrását, és úgy találtam, hogy az oklahomai Wilburton bányáiból származik." Robert O. Fay, az Oklahomai Geológiai Szolgálat tagja szerint a wilburtoni szénbányából nyert szén 312 millió éves. 1966-ban Marsh elküldte a csésze fotóját és az ezzel kapcsolatos levelezést Wilbert H. Ruschnek, a Concordia College biológiaprofesszorának a michigani Ann Arborba. Marsh azt mondta: "Mellékelem azt a levelet és a fényképet, amit Robert Nordlingtól kaptam úgy tizenhét évvel ezelőtt. Egy-két évvel azután, hogy ez a "csésze" meglehetősen felkeltette az érdeklődésemet (aminek a méretét valamennyire meg lehet becsülni, ha ahhoz a székhez hasonlítjuk, amin áll), megtudtam, hogy Nordlingnak ez a "barátja" meghalt, és a kis múzeum szétszóródott. Nordling semmit sem tudott a vaskehely hollétéről. A legéberebb kopó számára is kihívást jelentene, hogy meg tudja-e találni. Ha ez a kehely valóban az, amire esküt tettek, akkor valójában ez a legfontosabb lelet." Szerencsétlen dolog, hogy egy olyan bizonyíték, mint ez a vaskehely elveszhet, miközben kézről kézre jár az emberek között, akik nem tudnak a valódi jelentőségéről. | Creation Research Society Quarterly, 7: 201-202 'Human footprints in rocks' - W.H. Rusch, Sr. 1971 |
286 Millió éves kor | The Geologist | A The Geologist című tudományos lap beszámolt arról, hogy 1862-ben egy emberi csontvázat találtak kilencven lábbal (27,5 m) a földfelszín alatt az Illinois állambeli Macoupin megyében. A csontváz fölött egy két láb vastag, sértetlen palaréteg helyezkedett el. A réteg, amelyben a csontvázat találták, 286 millió éves volt. | |
286 Millió éves kor | Heavener, Oklahoma | W. W. McCormick Abilene-ból,Texasból jelentette, hogy a nagyapja egy szénbánya mélyen talált egy kőtömb-falat. "Az 1928-as évben, én, Atlas Almon Mathis a 6-os számú szénbányában dolgoztam, amely két mérföldre északra helyezkedik el Heavenertől, Oklahomában. Ez egy aknabánya volt, s azt mondták, hogy két mérföld mély. A bánya olyan mély volt, hogy egy liften eresztettek le minket. - levegőt pumpáltak le nekünk, olyan mély volt." E jelentést Brad Steiger is kiadta könyvében. Egyik este a bánya "24-es termében" Mathis robbanószerrel lazította és robbantotta ki a szenet. "Másnap reggel - mondta Mathis - számos tömör kőtömb feküdt a teremben. A tömbök 12 hüvelykes kockák voltak, és kívülről olyan simák és csiszoltak voltak, hogy mind a hat oldaluk tükörként szolgálhatott volna. Durva homokkal voltak teli - egyet feltártam a csákányommal, és belülről teljesen tömör volt." Mathis hozzátette: "Ahogyan próbáltam kigerendázni a termet, beomlott; alig tudtam kimenekülni. Amikor a beomlás után visszatértem, egy ilyen fényes tömbökből készült falat fedeztem fel. Úgy 100 vagy 150 lábnyira lefelé a levegőjáratunkban, egy másik bányász ugyanerre a falra, vagy egy nagyon hasonló falra akadt rá." A szénbánya feltehetően karbonkori, ami azt jelentené, hogy a fal legalább 286 millió éves. | Worlds before our own - B. Steiger 1979, p.27 |
286 Millió éves kor | Hammondville, Ohio | M. K. Jessup könyvében találkoztunk nemrégiben a következő "fal a szénbányában" történettel: "Jelentették, hogy 1868-ban James Parsons és két fia az Ohio-beli Hammondville-ben egy palafalat ásott ki egy szénbányában. Ez egy nagy, sima fal volt, amit akkor fedeztek fel, amikor egy nagy darab szén leesett róla. A felszínén egy hieroglifa faragott vonalai domborodtak ki vastagon." Természetesen az ilyen történetek lehetnek hihetetlenek, de akár egy érdekes kutatás irányába is mutathatnak. | The Case for the UFO - M.K. Jessup 1973, p. 65 |
213 - 248 millió éves kor | Nevada | ![]() |
The New York Sunday American, Oct 8, 1922. |
65 millió éves kor | Saint-Jean de Livet, France | ![]() |
Ancient Man: A Handbook of Puzzling Artifacts- W.R. Corliss 1978, pp. 652-653 |
2 millió éves kor | Nampa, Idaho | ![]() |
Origin and Antiquity of Man - G.F. Wright (1912, pp. 266-267) |
200,000 to 400,000 éves kor | Lawn Ridge, Illinois | ![]() Miközben a 125 láb mélységig eljutott, Moffit a következő rétegeken ment keresztül: 3 lábnyi talaj, 10 lábnyi sárga agyag, 44 láb kék agyag, 4 láb agyag, homok és kavicshordalék, 19 láb bíbor agyag, 10 láb barna kemény altalaj, 8,5 láb zöld agyag, 2 láb humusz, 2,5 láb sárga agyag, 2 láb sárga kemény altalaj, és 20,5 láb kevert agyag. 1881-ben A. Winchell szintén beszámolt az érmeszerű tárgyról. Winchell egy W. H. Wilmot-tól származó levélből idézett, aki felsorolta a rétegeket, kicsit eltérve Moffit sorrendjétől. Wilmot azt állította, hogy az érmeszerű tárgyat 114 láb mélységben fedezték fel a kútban, nem pedig 125 láb mélységben. A Winchell által megadott rétegsorrendet használva az Illinois Állami Geológiai Szolgálat megbecsülte a 114 láb mélyen fekvő üledékek korát. A yarmouth-i interglaciális (jégkorszakok közötti) üledék korát valahol a 200 000 és 400 000 évvel ezelőtti időszak között állapították meg. |
Proceedings of the American Philosphical Society, 12(86): 224-228, 'On a quasi coin reported found in a boring in Illinoise' - William E. Dubois of the Smithsonian Institution, 1871. |