OMNIPOTENS-MEGNYILVÁNULATLAN 3. -A DIMENZIÓK EVOLÚCIÓJA
2015.05.14 14:33Egy dimenzió nem elégséges a világegyetem kialakulásához. Ez persze nem jelenti azt, hogy az általunk ismert és tapasztalt világ nem épülhet egy kiindulási dimenzióból. Az amit ismerünk. De az ez előtti eseményekről is ki kell derítenünk valamit. Az ősiratokat tanulmányozva jól követhető, hogy tudtak erről, és az Istent és a Teremtőt két minőségként kezelik. Vajon miért? Mert az Istent tudjuk teremtőnek. Igen, a későbbiekben kiderül az is, hogy miért. Egy akut materialista olvasatlanul menekül még a gondolattól is, de itt most nem valami vallási meggyőzés folyik, hanem elmélkedünk a világ működéséről. A kezdőlapon egy Rafaello kép van, és az a nagyon érdekes, hogy ezen az antropomorf gondolaton át, a középkori művész mégis ábrázol valamiféle lappangó őstudást. A kép rejtett módon a dimenziószerkezetről tudósít, A 4. részben már eljutunk idáig. Kérem a hívőket, hogy mindezt ne vegyék személyes támadásnak. A szentség ettől csak szentebb lesz. A materialistákat pedig arra kérem, olvassák végig, és kezdjenek elmélkedni rajta. Számoljanak, gondolkozzanak, és rájöhetnek arra, hogy itt az emberiség egyik őskincsének titkaira találtak rá. Ma a két tábor harcol egymással. Pedig a két világkép lényegében egy.
 |
A Szent koronánk felső részén látható ez a tudás. Itt a Napnak és Holdnak értelmezett motívumok az égi pantokrátor fejének két oldalán rejtett információs tartalommal is bírnak. Egy táguló dimenzió titkát is rejti.
Ugyanígy minden egyes ábrarészlet fontos információt közöl. A képet 12 vörös almandinból csiszolt csepp alakú kő szegélyezi. Ilyenből a koronánkon 64 van, és a felső részen összesen 72 gyöngy, ami a kerubokat, a primer létezőket jelenti. Az almandinok a Tűzelemet, a gyöngyök a Vízelemet jelentik. Ez időállapotokat jelöl. |
Azért idéztem ide, mert fontos dolog. A szintén csepp alakú, de "kanyarodó" festett motívumok a makrokozmosz még nagyobb léptékű működési elvér is hordozzák. Azok a kis elágazó és magukba forduló "indácskák" a csepp alakú világfa belsejében, amelyek további három kis "rügyecskében" végződnek, elmondják a teremtés világvonalát, és azt is, hogy itt az anyag, az anyagi részecskék születéséről van szó. Ez egyúttal a harmadik őselem, a Levegő megjelenését jelenti. De ennek is van egy ezt megelőző állapota. Nézzük, hogy hogyan alakulhat ki az egyszerű táguló időből a világ általunk ismert bonyolultsága?
 |
A koronánkon már bemutattam a Tűz elemet, de tudnunk kell, hogy hogyan jött létre. A fénymag kiáradása megbolydította az addig sötét és léttelen semmit, és ilyen originális fénymagból nem kell sok, de azért több kell egynél. A pantokrátor kép zománcképén négy látszik. Két kör alakú, és két csepp alakú. Két Víz, és két Tűzjel. A két teremtő forrás is megjelenik a képen, méghozzá a trónus két karfáján. Itt a földi Pantokrátor képről vettem az illusztrációt, mert ezen jobban látható. Az 1700 éves ábrázoláson látszik, hogy az alkotó térben gondolkodott. Egy kissé látszik az negyedik "szirom" is. Atomosz a karfán. |
Ez a motívum már ismert előttünk. Az öt sárga pöttynek is lesz értelme. Meg kell említeni, hogy a másik karfán csak négy ilyen pötty van, nem öt. Bizonyára ez is üzenet, és nem hiba. Az egész mű annyira tudatos, hogy kizárhatjuk a véletleneket. Nézzük, hogyan lehet a gömbalakból cseppalak, az idő második alakzata?!
|
|
Amikor a két táguló időrendszer eseményhorizontjai elérik a másik forrását, akkor azt tolni kezdik maguk előtt. Ez az ábrán mutatott helyzet speciális, mert itt a források pontosan egyidősek. Azt is megfigyelhetjük, hogy amikor elérik az időfelszínek a forrásokat, ezek gyorsulás nélkül azonnal a múltterjedési tempóban kezdenek rohanni. Kékeltolódásuk maximális. Itt az ábrán C - vel jelöltem, ami a köztudatban elterjedt fénysebesség jele. A múltterjedési "sebesség" értékét nem ismerjük pontosan, de feltételezem, hogy közel jár a már ismert fénysebességhez. A sebesség szó is eléggé abszurd, mert még téridő sincsen, és a rendszerek csak magukhoz képest léteznek. A fenti okok miatt a C helyett én bevezettem az E (Expand) jelzést. A piros pöttyök a virtuális szálat jelentik, azt a látens dimenziószálat, ami az immár két rendszerből álló időformáció egyedi sajátja. |
|
Itt három dimenzióforrás egymásra hatását mutatom. Ez a kölcsönhatás már nem az előző állapotot, a fénysebességgel való szétlökődést eredményezi. Itt vektorábrával mutatom az eseményt. Csak egy forráspont eredő mozgását ábrázoltam, de mindhárommal ugyanez történik. Átlépik a saját múltterjedési sebességüket, az 1 E-t, és mind a hárman új időminőséggé alakulnak. Ez az esemény a MEZŐ qualitatív gerjedésének a kezdete. Ilyen pontos, egykorú, és ilyen elrendezésű állapot is valószínűtlen, de ha egy kettős időrendszer elér egy harmadikat, előbb vagy utóbb akkor is egy szimmetrikus rendszer lesz a végeredmény. Ezen a rajzon az egyszerűség kedvéért egy szimmetrikus megérintési helyzetet mutatok. Az eredmény - az eredő mozgás - is csak olyan szempontból érdekes, hogy láthassuk azt, hogy lehetséges egy fénysebesség feletti állapot kialakulása. Itt a szemünk előtt kezd továbblépni a mező fejlődése, a kozmosz kezdeti ősállapota. A figyelmesebbek már észrevehetik azt is, hogy itt egy egyenlő oldalú háromszög csúcsai terjednek, távolodnak egymástól. Forrásaik elmozdulásai 1,732 E-vel történnek. Itt csak egy irány van berajzolva a háromból. Itt negatív idővilágok születnek. |
|
Ha a vörös időszálat is berajzoljuk, akkor egy nagyon közismert ősi jelet láthat az olvasó. Megtaláltam keleten és nyugaton is a vallási szimbólumok között. A Védák-könyveiből az Ajur véda így ír erről: A Víznek kerek arca van, a Tűznek háromszögletű arca van, a Levegőnek pedig spirális arca van. Én inkább a régies arculat szóval fordítottam volna ezt a szöveget, mert akkor kevésbé lett volna félrevezető. Ezek a források szétrohantak, de ebből nehéz elgondolni a folytatást. A koronánkon inda-szerű elágazásokkal jelölték, és kanyarodó, elhajló életfával. Vigyázat, az életfa nem egy növény!!
|
2 Víz |
3 Víz |
Modern változatát az evolúciós ábrák szokták bemutatni. Ezek viszont kifelejtik azt, hogy a fejlődés nem valami egysejtűtől, hanem az atomoktól, sőt még az atomok előtti időtől kell hogy induljon. Mert ezek nélkül az általunk elfogadott dolgok sem jöhettek volna létre. De hogy léphetünk tovább?
|
|
Ezen a képen egy kb. háromszoros fénysebességgel haladó fénymag hátrahagyott időterét mutatom. A mai terminológia szerint ezt a fizikában TACHYONNAK nevezhetjük. SE a forrásának, se az elhagyott időhullám rendszerének nincsen semmiféle tömege. Itt sok lépést kihagytam a Kaosz gerjedéséből, de minden lépés logikusan levezethető, és igazolható. A régi sumer neve KÁ-ÁSZ. A Ká kígyót jelent, de ez persze köszönő viszonyban sincs a biológiai kígyókkal. Az ász jelentése EGY. Ez egy Kálanága, vagyis egy időkígyó. Az ókori szövegek több helyen írnak effélét, és azt is tudni róla, hogy ez mindig a "farka felé rohan". Látszik, hogy az időimpulzusok (a csúcsán) először egy pontként kezdik, majd felfúvódnak egy gömbbé, ezután belehatolnak a régebbi impulzusok hullámterébe. A jelen, a fénymag itt nem a rendszer centrumában van, hanem egy kónikus palástú időrendszer csúcsán, és az is látszik, hogy itt kettős, sőt hármas belső idejű -esszenciájú- időrendszerek is kialakulnak. |
|
Az időrendszerük is nagyon furcsává lesz, mert a rendszer a felszínén egy dimenziós idősorozatot, folyamatot mutat, ahol a múlt egyre hátrább kerül, a forrás pedig lényegében a saját jövőjében rohan. (A mesékben jövőlátó, jós). A palást alatt már ennél is furcsább a helyzet, mert itt egy kijelölt pontban, két vagy három időpont is megjelenhet, és ráadásul a kifordult időrendszer miatt NEGATÍV tulajdonságú az idő. Ez nem valami emberi tulajdonságot jelent, hanem az időrendszer fordított voltát. Ez a későbbiekben nagyon lényeges, mert ez teszi lehetővé az eddigi szétrohanó rendszerek helyett az együtt maradást, a még újabb minőséget, a dimenziófejlődés negyedik állapotát. Ennek megértéséhez meg kell vizsgálnunk a Tüzek kölcsönhatását. |
|
—————