A holdisten emlékét hirdetik: Holdvilág, Hódas, Hódosfalva és Hódász.

Keddnek szentelt helynevek voltak: Tardoskedd, Göd és Gyüd.

A bálimádás túlnyomóságát egész sereg falu neve mutatja: Bálványos, Bél, Bélád, Magyarbél, Bélvata, Bélapátfalva, Bakonybél, Ipolybél, Pélmonostor és Felsőpél.

Adón isten nevét viseli: Dunaadony, Tiszaadony, Éradony, Nyíradony.

Őstőr vagy Istár istennőnek volt szánva: Alistál, Fölistál, Assztonyfa, Asszonyfalva, Asszonynép, Eszterháza, Esztergom, Eszteregnye.

Kámán emlékét őrzi: Kámon, Kám, Kálmáncsa.

A magyar nép addig  csak "nem szerette" (az előzőek miatt), most meg már irigyelni és gyűlölni kezdte a vezető osztályt. 

No, kérem, innen kezdődik a magyarok "mélyrepülése", amikor a papi, azaz a tudó táltosok a maguk földi javait fontosabbnak tartották, mint a nép jólétét, tanítását. 

ahelyett, hogy ezeket kényszerítette volna a hivatásukhoz való visszatérésre és    kötelességeik teljesítésére, 

egy másik vallásban és  idegen nemzetiségű papokban vélte az államrend támogatását megtalálni.

A bajor herceg azonban nem eresztette el leányát üres kézzel, hanem 1000  nemest és 9000 harcost, összesen 10.000  főnyi kíséretet adott melléje... azzal a rendeltetéssel, hogy ez a sereg, ha a szükség kívánja, Szt. István trónöröklését biztosítsa, de egyúttal a feltételek végrehajtását is ellenőrizze.

Útközben a német sereg a pogány táltosokra már vadászatot rendezett ,és akiket megfoghatott, azokat az ő akkori hivatalos kínzó módszerei szerint kivégzett. A táltosok a német sereg elől rémülten menekültek Veszprém felé, és mindenütt fegyverre szólították a lakosságot. 

A magyar nép azonban nem mozdult a táltosok jajkiáltására.

Míg a német sereg Esztergomban az út fáradalmait pihente, azalatt a táltosok a Dunántúl minden vidékéről Veszprém alá sereglettek, hogy az ellenállást megszervezzék ,és a közben elhalt Géza helyére az Árpád-ház legméltóbbnak tartott tagját, Kopát {Koppányt} ültessék.  

... a németek jövetelének és öldöklésének hírére a magyar Jeruzsálem (Veszprém) jajdult fel legjobban , és itt kezdődött az ellenállás szervezése: de éppoly természetes az is, hogy a németek is ezen a helyen igyekeztek a magyar pogányságra és az ősi alkotmányra a halálos csapást mérni.

Mire a német sereg előtt a város halmai és épületei feltűntek, akkora már odaérkezett harcosaival Kopa vezér is és ott egyesült a táltosok fegyverforgató férfijaiból alakult sereggel, hogy a város említett kincseit a németek pusztítása elől megmentse.  A hadiszerencsét... a szomszéd falvaknak az utolsó órában a németekhez történt csatlakozása döntötte el, amelyeknek 

lakói a táltosok főfészkének közelsége folytán leginkább érezték azok tehetetlenségének súlyát, és legközelebbről szemlélték dőzsöléseiket, kicsapongásaikat.  

Mihelyt a Jeruzsálemben maradt nép a vereségről értesült, azonnal menekült ki merre látott. A sióhegyiek elszaladtak a Balaton nádasai közé, a mórhegyiek pedig a rátoti erdőbe húzódtak, míg a mai Mór község helyére nem érkeztek, ahol megtelepedtek. Kopa vezér népének nagy része pedig a Balkánra menekült, innen Boszniában a sok magyar nyelvű helység.

A németek a győzelem után a várost feldúlták, a kincseket elvitték, az oltárokat ledöntötték, a könyvtárt pedig elégették. Majd Kopa vezér holttestét felnégyelték és egy-egy darabját Jeruzsálem {a mai Veszprém}, Fehérvár {az erdélyi Gyulafehérvár értendő} Győr és Esztergom kapujára szegezték. Azután felkeresték az ország minden részében a még megmaradt táltosokat és azokat nagy részben megölték. Ha itt-ott néhányan el tudtak menekülni a németek elől, eltagadták korábbi mivoltukat és a nép közé vegyültek.

A város nevét a német papok nem érintették, de mihelyt ezeket szláv papok váltották fel, az utóbbiak azonnal eltörölték a Jeruzsálem nevet.  

Emögött a  Drang nach Osten” politikája rejtőzött, azaz a törekvés kelet felé.  

 A Szt. István ellen elkövetett merényletet  Péter  párthívei tervezték, mert vezérük már türelmetlenül várta a király halálát. 

 Szt. István trónra léptekor két német párt küzdött udvarában az elsőségért: a bajor és a birodalmi, vagy császári párt.  A papság pártállását nem befolyásolta az anyagi érdek, mert ő és vagyona minden adótól mentesítve volt.

Géza előtt, annak idején bizonyára elhallgatták a német tanácsosok azt az elvet, hogy a

koronázás és a „rex” {király} cím mialatt fiának korlátlan hatalmat ad alattvalói élete és vagyona felett, ugyanakkor őt a német császár és a pápa hűbéresévé teszi. 

Erre az elvre figyelmeztette Konrád császár Szt. Istvánt, mikor hűségeskü letételére felszólította és utána haddal megtámadta! 

Konrád hadüzenetével egyszerre feltárultak a király előtt a hűbéri rend összes veszedelmei, és - amennyiben még valamit tenni lehetett - ő mindent megtett elhárításukra.

A bajor párt nemeseinek bevonásával, a császár hadainak támadását visszaverte, és az ország függetlenségét biztosította.

A német papság hatalmának ellensúlyozására szakított a passaui püspökséggel és a prágai püspökségtől szláv papokat kért, amivel a német papságnak az országból való kiszorítását megkezdte.

Majd Vazul fiainak életét mentette meg, hogy halála után maradjanak törvényes örökösök és az ország az anarchia útján a német császár ölébe ne hulljon. 

Végül adományaival biztosította a keleti egyház fennmaradását, hogy utódai annak szervezetét kiépíthessék ,és a két egyház egyensúlyba hozatván, túl nagy hatalmával egyik se veszélyeztesse az állam békéjét és biztonságát.   

A császári pártnak ezért vált szükségessé Isrván "eltávolítása", de Péter a merényletbe nem egyezhetett addig bele, míg a bajor párt nemeseinek támogatását magának nem biztosította.

Péter utóbbi terve nem sikerült. A bajor párt Szt. István halála után sem csatlakozott Péterhez, hanem Gizellával együtt Aba Sámuelhez és később Endréhez. A német nemeseket életérdekük most már nem a német császársághoz, hanem a független magyar királysághoz kötötte, ahol óriási birtokaik és az összes főhivatalok élvezése mellett ,kötelezettségük a semmivel volt egyenlő.

Két merénylet terv volt: az egyik melyet  ő anyjával, továbbá a királynéval és néhány párthívével színpadiasan megrendezett, a célból, hogy a törvényes örökösöket, Vazult és fiait örökre eltüntethesse a süllyesztőben.

Tisztán látta ezt a játékot maga a király is, azért kegyelmezett meg a merénylő szerepét játszó embernek és azért tanácsolta a hercegeknek, hogy meneküljenek külföldre.

A másik a már fentebb említett császári és Péter ill embereinek terve.  Végül  pedig  Gizella királynét Péter vezére ölte meg. Nem ment sehova, és nem lett Passauban zárdafőnök sem. Nyughelye ismeretlen. 

Péter uralkodására ez volt jellmző később:

„Vendég telepesekkel árasztom el Magyarország földjét, és a magyarok szolgák lesznek saját hazájukban.”

A táltosok kiirtásával az elő-Ázsiából hozott magyar tudomány és műveltség gyökerei elvágattak, ennélfogva az egész ősmagyar kultúra hervadni és pusztulni kezdett. Tanító nem lévén, az ifjúság többé nem tanulhatta a magyar írást. Egyik, vagy másik családban az apa megtanította ugyan fiait a régi írásjelekre, de mivel az ősi könyvtár elpusztult és a nyilvános életben a régi írást használni nem lehetett, néhány évszázad alatt annak még emlékezete is megszűnt...

.... A magyar nemzet a "honfoglalás" előtt már több ezer évvel testben, vérmérsékletben, gondolkodásban és ízlésben teljesen egységessé fejlődött és alakult faj volt. Ezen az egységen semmit sem változtatott az, hogy itt e hazában némi idegen elemmel találkozott, mert az idegenek a határok peremeire húzódtak és a magyarokkal össze nem vegyültek. A hűbéri rend megszervezése után azonban megkezdődött az idegen népek bevándorlása, mégpedig nemcsak az ország széleire, hanem belsejébe is. 

A bevándorlás oka az volt, hogy a magyar ember sehogy sem akart a jobbágy sorsba beletörődni, és bár nyíltan nem tudott attól szabadulni, de passzív ellenállással és mindenféle furfanggal igyekezett helyzetén könnyíteni és a földesúr életét megkeseríteni. A földesurak megunták az állandó küzdelmet és szláv, német, meg balkáni jobbágyokat {vlach=oláh} csaltak  a szomszéd országokból birtokaikra.

 A magyarok ennek ellenére megőrizték fajiságukat, még akkor is, ha közvetlenül melléjük telepítették őket.

 Az kétségtelen, hogy a magyar falvak lakóinak összessége a mai napig megőrizte faji ősiségét és tisztaságát, ellenben Magyarország összes nemzetiségi falvaiban kialakult egy vegyes faj, amely már sem szlováknak, sem románnak, se germánnak nem mondható, mivel erős magyar elem van vérében és jellemében. 

Ez az új faj ez  idő szerint még nyugtalankodik, nem találja helyét és hol ide, hol oda tartozónak gondolja magát: de utoljára mégis csak a tízezer év óta kiforrott és teljesen államelméletre nevelődött magyar faj kebelén fog nyugalmat és egyensúlyt találni.

  A hűbériség a magyar kultúrával együtt tönkre tette a magyar honvédelmet is, és a pogányság felett aratott diadala után első feladatának tekintette, hogy a magyar népet, főképpen annak jobbágyságra kárhoztatott részét lefegyverezze.

Szt. István, majd később Nagy Lajos és Mátyás igyekeztek ugyan a hűbériséggel összeférő, új haderő szervezetet teremteni, de alkotásaik velük együtt a sírba szálltak, mert a táltosok után nem alakult ki, egy őket helyettesíteni képes tanítói osztály, mely a szervezést és kiképzést végezhette volna; továbbá mert a tudomány, ipar, utak, földmívelés és lótenyésztés elhanyagolása mellett tökéletes hadiszervezetet létrehozni nem is lehetett.  

Az a rengeteg megalázás és néppusztítás, amely a magyar nemzetet a tatár, török és német inváziók folyamán érte, mind a hűbériséggel járó „néphadsereg” hiányának következménye volt.  

Mikor a magyar nép figyelme először a keleti kereszténység felé fordult, abban egy zend vallást remélt viszontlátni, ami azt jelenti,     hogy Jézus hamisítatlan tanítása a magyar nemzet negyedik és utolsó ősvallása. 

Azért ,ha mai táltosaink a magyar államot hatalmassá, a magyar népet és az egész emberiséget pedig boldoggá akarják varázsolni, akkor a zend vallás jézusi új formáját hozzák elő.   Munka, küzdelem, szenvedés, vér és halál a kulcsa annak a zárnak, amely mögött Zarathusztra és Jézus igazságai várják a feltámadást.

Ezek az igazságok és elvek azonban el vannak rejtve az emberiség előtt.

Ezért nekünk kell hatalmas tartalommal betölteni a magyar lelkeket. Ennek azonban a magyar múltból és a „Turáni gondolatból” kell fakadnia.

Mi a „Turáni gondolat”?

A Turáni gondolat, a turáni embernek a mai, új helyzethez szabott életformája, a szükségszerű magyar történelmi fejlődés lehetősége.

Ez a gondolat ma az egész világmindenség egyetlen ereje.

A létért való küzdelem során a fennmaradás szempontjából döntő fontosságú, hogy mit tud a nemzet saját magáról, és mit tudnak róla mások, akiknek esetleg a sors alakítására egy adott pillanatban hatalmuk van. 

A magyar népről hamis, koholt történelmet és kitalált fajelméleteket tanítanak.

Itt és most felfedjük az igazságot és kijelentjük, hogy a magyarság, amely a Kárpát-medencében él, nem idegen Európában. Mi sehonnan sem jöttünk, mert a magyar a Kárpát-medence őslakója. Árpád vezér 1100 évvel ezelőtt csak államot, Magyarországot, de nem a magyarságot alapította.

Az árják hazugságaival ellentétben a műveltséget és a nyelveket alapító ősnép: a magyar. A magyarság semmiféle turáninak nevezett rokonnépből nem származik, ellenben ő azok őseleme.

A magyar tehát „történelmi ősturáni faj”, egy különös összetételű, külön egyediségű és jellegű nemzettest, amit röviden úgy fejezhetünk ki:

 „Árpád vezér fejedelem népe 1100 évvel ezelőtt nem honfoglalt a Kárpát-medencében, hanem egyszerűen csak hazatért.” ... igazság és tény, hogy a magyarság az „ősturáni szittya-hun ősnép egyenes leszármazottja”, és jelenlegi hazájában, a Kárpát-medencében, annak kialakulási ideje óta él.   Azonban bármilyen álláspont igazolásáról van is szó, miden esetben megmásíthatatlan bizonyíték a települési adatok neveinek bizonysága. Az egész világ hemzseg a magyar nyelvű elnevezésektől.

A Káli Yuga {más néven a Sátán} korszakában, amely 6480 évvel ezelőtt kezdődött, a természeti erők hatását természetellenes erők bénították meg, amely különösen az utolsó évszázadokban erősödött fel. 

Leplezetlenül folyik az őslakó magyarság irtása, a lelkek megmételyezése, de a magyar mégsem omlik össze. A történelem azt igazolja, hogy ideig-óráig késleltethetik, kitéríthetik irányából a természeti erőket, de meg nem akadályozhatják azok érvényesülését.

A magyarság elvitathatatlan joga az elrabolt haza visszaszerzése.

Ez a célkitűzés kötelez minden magyart, függetlenül attól, hogy egyszer haza kíván térni, vagy sem.

Ha a Turáni eszme megdönti lelkünkben a hazug, a hamis és az elfogult tanítási tételeket, máris örök az élet bennünk.

Európa árja fajú népei regényes szemlélettel fényezik történelmi múltjukat, és szüntelenül bemocskolják a „Turáni népek” fénylő történelmét.  

A történelmi igazságok érvényesülése már megindult. A történelemben soha semmiről nem szabad azt mondani, hogy sohasem fogjuk azt megtudni. Mert az igazság soha nem vész el, csak lappang valahol. Ugyanis a történelemkutatás: adatgyűjtés.

Az igazság pedig csak várja a maga idejét, és ennek az időnek az órája a naprendszernek a világegyetemben való mozgásában van.  

Turán az Irántól északra elterülő szteppe és sivatagos vidék neve, amely a nagy természeti tünemény {a legutóbbi jégkorszakról van szó}, alkalmával alakult ki a hajdan ott elterülő „Ázsiai Beltengerből”. A Turáni Alföld az Aral tó és a Káspi tenger között elterülő síkság, amely valamikor az Ázsiai Beltenger vize alatt feküdt, Kr.e. 2.400 és 2.200 évek között még termékeny és dús vidék volt, azután pedig kiszáradásnak indult.

Történelmi ősturán népek:

a Szumírok, az Etruszkok, a Pelazgok {Görögország őslakói}, az Ősegyiptomiak, vagy Mazzarok, a Hettiták, a Filiszteusok {Palesztinok}, a Szittyák {vagy Fehér Hunok}, Távolkeleti Hunok {vagy Shing-Nuk}, Palócok, Jászok és a mai Magyarok.

A mai Turáni népek alatt szorosabban a magyarsággal vérrokonságban álló egyes Ural-Altáji, Elő-, Közép-, Dél-, és Délkeletázsiai népeket értünk.

Turáni népek és államok: Kína, Japán, Pakisztán, Afganisztán, Irán, Sziám, Tibet, Nepál, Szíria, Irak, Libanon, Törökország, Baskíria stb...stb.

Európai turáni népek: a magyar nép, továbbá a magyarokkal rokon bolgárok, dalmátok, albánok, szlovénok, horvátok és a Dráva-Száva folyók közéről Észak-Magyarországba vándorolt tótok, akik magukat ma szlovákoknak nevezik.

Turáni vérségűek még az avar népcsoportokból kialakult, de később árja fajú népekkel keveredett  szudétanémetek,   bajorok,   osztrákok,   a   tiroliak  egy része, mindazok akik a dinári és az alpesi kerekfejű emberfajtához tartoznak.

Rokonaink száma az egész világon kb. 2.000 millió {2 milliárd}.

A Turáni mozgalom, a turáni népek, államok és területek kulturális, gazdasági és politikai együttműködésének és haladásának a megalapozása és fejlesztése.  

Ősrégi emberi szokás, ha érkezéskor az újonnan elfoglalt, vagy megszállt területen a földrajzi fogalmaknak még nincsenek nevei, a visszahagyott óhaza, folyó, hegy és helység neveire kereszteli azokat új hazájában is.

-„Alag, Arad, Árpád, Bács, Béga, Béla, Dér, Fót, Gömör, Kál, Kálnó, Kálmán. Kassa, Kerka, Kolozs, Kikínda, Kárpátok, Mór, Pakod, Rába, Tábor, Tas. Zala, Zilah stb...stb.”

Ezek a nevek és még ezekhez hasonló nevek százai találhatók a Tigris-, Euphrátesz folyók völgyeiben, a mai Palesztina, Szíria, Libanon és Törökország területein feltárt ősrégi leletek felirataiban.

A településtörténelem többszörösen felülvizsgált módszerei alapján azt a bizonyítékot kaptuk, hogy a Kárpát-medence kultur-őslakossága ugyanazt az ősnyelvet beszélte, mint Elő- és Kisázsia ősnépei.

Ezek után nézzük meg, hogy mi a faji rokonság és mi a faji azonosság?

A faji rokonság alapja a közös ősökből való leszármazás. Ebben a kérdésben azonban a helytelen embertani osztályozás és a tudatos történelem hamisítás sok zavart okoz.

 A történelemhamisítók azt terjesztik, hogy Európa őslakói az Árják.

 Ennek a megállapításnak azonban az embertani osztályozás teljesen ellentmond.

1.) Az ősturánok rövid-, kerekfejű, fehérbőrszínű emberek, „Európa valódi őslakói” voltak.

2.) Az árják hosszúfejű, fehér bőrszínű emberek, Európában való megjelenésük a történelmi {hisztorikus} időkben történt. Őshazájuk Észak-Oroszország és Északszibéria területén lehetett, mert a történelmi időkben a mai Oroszország területeiről árasztották el az ősturánokkal benépesített mérsékelt égövi területeket.

A történelemtudósok megállapítása szerint a Kr.e. évezredben, Ázsia északi vidékei felől, Közép-Oroszországon keresztül „hosszúfejű” nép tört be Európába.

 Ezt a népet a történelem „Achájok”-nak nevezi.

A második betörő hullámot a „Dórok” képezték, akik átvonultak a Kárpát medencén, és pusztulást hoztak a Tisza völgyébe. Északról dél felé haladva hagyták el a Duna-Tisza közét, és a mai Görögország területére vándoroltak és ott letelepedtek.

 Ott azonban szembe találták magukat az „Ősi turáni” kultúrával, a Pelazg műveltséggel.

Az ősturáni mitológia és hagyományok szerint a Sárga tengertől az Atlanti óceánig a mérsékelt égövi területeken, valamint Burmától a Földközi tengerig az összes termékeny területeket és füves pusztákat az ősturán, szittya-hun népek népesítették be, akik ott birodalmakat is szerveztek.

Itt válik világossá tehát, az a korábbi megállapításunk, hogy Árpád vezér népe 1100 évvel ezelőtt csak hazatért, és ennek a hazatérésnek útja a hisztorikus korban , az írásbeliség korában, vagyis az utóbbi 12.000 évben csak egy igen kis szelete, időben is hihetetlenül rövid szakasza az egész Szittya-hun, vagyis turáni történelemnek, amely ősiségből a magyar nép is származik, mert:

1.) A turániak őstörténelme legalább 500.000 évre tehető.

2.) Az egész világ mérsékelt égövének lakói, beleértve az indiánokat is, ősturánok voltak.

3.) Az ősturánok Európából vándoroltak szét, a folyamatos túlszaporodás miatt, az egész világba, innen az egész világon található nagyszámú magyar nevű, vagy még inkább magyar nyelven értelmezhető, megérthető település elnevezés.

4.) Atlantiszt az ősturánok népesítették be.

Évtizedek óta minden gondolkodni tudó ember látja, hogy Ázsia népei gyorsuló ütemben történelmi felemelkedésben vannak, s a nagy nemzetközi vitákban egyre gyakrabban érvényesítik akaratukat. Márpedig az ázsiai népekből 2.000 millió a Turáni fogalomkörbe tartozik. Ilyen nagyszámú néptömegnek a barátságát mellőzni, nem bűn, hanem egyenesen őrültség. Annál is inkább, mert a magyarokat ez a hatalmas tömeg rokonának tartja és vele baráti együttműködésre kész.

Ennek folytán az igazi nagy és valóban jövőt formáló cél a Turáni gondolat, a magyarság turáni eredetének egyre mélyebb felderítése. Nem szabad lebecsülni ennek a törekvésnek a horderejét, mert a lét - nemlét kérdése forog kockán.

A magyarság a turáni gondolattal a létét fenyegető veszedelmet el fogja hárítani, a magyar jövőt, a magyar biztonságot meg fogja alapozni.

Ebből következik, hogy a magyarság sorsa és jövője nem Európában fog eldőlni. Egy újabb európai érdekű és szellemű együttműködés, újabb európai békerendezés nem szolgál magyar érdekeket, hanem csak a magyarság tönkretételét jelentheti.

A Sátán korszakában élünk. A nyugat egész európai történelmünk folyamán mindig tönkretette és kirabolta Magyarországot és ma is folytatja ellene az irtó hadjáratot, de az utolsó csata még hátra van. S majd meglátjuk, hogy az emberiségért folyó harcban ki fog győzni.

Ázsia turáni fajú népei részben már lerázták az idegen béklyókat. Újabb és újabb erőtömegek vannak már mozgásban. A turáni ember több ezer éves pihenés után a valamikor világot formáló kultúrán és civilizáción nyugvó erőforrásokat most alakítja át újból cselekvő erővé.

A magyarság szellemi küldetése, bekapcsolódni ebbe a most átalakuló cselekvő erőbe, kiépíteni ázsiai vértestvérei felé az összekötetést, hogy a magyar géniusz a turáni testvérek hatalmával az adott helyen, az adandó történelmi pillanatban biztosíthassa a jövőt.

A „történelemhamisítók” hazugságai szerint a magyarság teljesen rokontalan és idegen Európában. Mint már említettük, ezek a híresztelések koholmányok, hazugságok, történelmileg és embertanilag megalapozatlanok. A mai magyarság, mint ős-eredetű {autochton} európai nép rokonságban van Európa összes rövidfejű fehér emberével, mert azok is az ősszittya-hun népek nagy családjának leszármazottai.

Az árják eredetüket 20.000 évre szeretnék visszavezetni, és azt állítják, hogy ők a Cromagnon-i Nép leszármazottai. A szlávok örömmel csatlakoznak ehhez a koholt elmélethez, mert magukat árjáknak tartják.

Mi ezzel szemben a valóság?

A szlávok feltűnése Európában időben Atilla hun birodalmának kárpát-medencei megalakításával esik egybe.

Az árja népek európai betörése egy sötét korszakot indított el. Ellenük lépett fel Atilla hun birodalma, amelyik visszaállította Európában a szittyáknak, a magyar fajú népeknek a hatalmát.

Az árjákat két csoportra oszthatjuk:

- Vannak az1. északi árják és

- a 2.Mediterráni, vagy Földközi-tengeri árják.

Az északi árja individuális, de ugyanakkor erősen hajlik a kollektivizmusra. Másokkal szemben hideg, merev, zárkózott és tartózkodó. Nem jó emberismerő. Nem tudja beleélni magát mások lelkivilágába. Önmagának él. Terveibe és életmódjába beleszólást nem tűr. Hideg, számító, ami a hazájától való elszakadást könnyen elősegíti. Gyarmatosító hajlama innen ered. Azonban igen rossz gyarmatosító, mert a benne élő uralkodási hajlam miatt nincs tekintettel mások érdekeire. A gyarmati lakosság szeretetét a történelem folyamán soha megnyerni nem tudták. Erkölcsi érzékük fejlett. A magántulajdon iránt nagy tiszteletet éreznek, különösen ha a sajátjukról van szó. Lopásra az északi árja ritkán vetemedik, mert a kis dolgok nem érdeklik. Van bennük bizonyos önteltség, hatalmaskodás, amely sokszor igazságtalan, kegyetlen, barbár cselekedetekre készteti.

Egyik kiemelkedő törzsük volt a „Vandál”, amely különösen a fentebb említett dolgokban híresült el.

Kellő emberismeret és megértés híján gyakran válik ellenszenvessé. Békétlenséget, pártütést igen könnyen szít. Elbizakodott vakmerősége gyakran viszi megoldatlan kalandokba. Ítéleteiben hajlamos az elfogultságra és az elhamarkodott cselekedetekre.

Vonzódik a misztikus, ködös, homályos elméletek felé és a tisztánlátás határait hajlandó túllépni.

Hamar elfelejti, hogy korábban idegen isteneknek hódolt, ahogy ma is könnyen felejt és felháborodva tagadja meg tegnapi meggyőződését, sőt ha idegenek hozakodnak elő vele, egyenesen rosszalja. Mindenesetre nagy hajlama van arra, hogy minduntalan megtagadja, elárulja saját, legbensőbb mivoltát.

Miközben a Dél szelleme felhatolt Északra és az Északiak levándoroltak Délre, egy új néptömeg hömpölyög itt szüntelen Keletről Nyugatra és Nyugatról Keletre, ahogyan volt ez már Atilla idejében is.

Jellemző tulajdonságuk még: ha kell gyorsan elővágtatnak, és ha baj van ugyanolyan gyorsan tova tűnnek. Ha kell évszázadokig is lesben állnak, de ha eljön az idejük, azonnal betörnek Európába, vagy éppen az akkor kiszemelt területre. Minden szétszóródó törzset túlélnek, mert gyorsan tudnak újakat szervezni.

Borzalmas események gomolyognak az időben, pedig ebben a vad hullámzásban sem ontottak több vért, mint más időkben, csak feltűnőbb volt a kegyetlenség és jelentékeny személyek voltak az áldozatok.

De valóban az a szörnyű látvány, amikor egymás ellen dühöngenek. Örökké keverednek bennük az értékek.

Folytathatnánk tovább, vég nélkül, a jellemzést, de nem tesszük, mert még valaki azt hihetné, hogy a rosszindulat beszél belőlünk. Az eddigieket is csak azért tettük, hogy világos legyen előttünk, hogy az évszázadok óta tartó céltudatos lélek-mérgezést, népbutítást, bemocskolását mindennek, amit az ősmagyarság alkotott; olyanok teszik, akiknek a jelleme évezredeken át mit sem változott. {Gondoljunk csak arra a hihetetlen pusztításra, amit a Szent Istváni rendszerváltáskor véghez vittek.}

Innen adódik az a helyzet, hogy „lovagias” tetteinkért nem, hogy hálát éreznének, hanem egyenesen megvetnek bennünket.

Hát ez az az úgynevezett nagy magyar balekság, amikor „politikusaink” arra számítanak, hogy az árják részéről majd valamilyen elismerésben lesz részük.

A múlt sok keserű emléket hagyott hátra. Minden jel arra mutat, hogy a jövőben, akárcsak mint volt a múltban is, Európa, Ázsia és Afrika színpada lesz az emberiség következő drámájának.

Az árják az egész emberiséget szörnyű zátonyra futatták. Az ősi kultúrát, civilizációt megtörték, szétzúzták, nagy részben el is pusztították, minek következtében hosszú évszázadokon keresztül a Világra a legnagyobb sötétség borult.

Az árják történelmi szerepét erőszak, vér, bosszú és rombolás jelzi. Bizonyos adottságaik és szellemi képességeik folytán a Turáni lángész {géniusz} segítségével és felhasználásával a technika és tudomány terén viszonylagos sikereket ha el is értek,

  szellemükben ma is változatlanul olyanok, mint amilyenek a Vandálok voltak.

Ignatius Donnely történész igazat mondott, amikor írta:

  „Azoknak, akiknek semmiféle vérségi kapcsolata nincsen az atlantiszi emberrel, 

azok lényegükben és mindenkor barbárok.”

Évszázadunkban, a XX. és XXI.  évszázadban, vagyis a Sátán korszakában ,az emberiség máris túl sokat szenvedett. Közel hetven év leforgása alatt két világháború dúlt a földön, amelynek közel 72 millió emberáldozata volt.

A két világégéssel előkészítették a III. nagy leszámolást, amelyben árja-árja ellen fog, jó szokásukhoz híven, feltehetően valamilyen harmadik fél érdekeiért harcba szállni, egymást fogják irtani, mint ahogyan azt a múltban is tették. Végleg elveszítik vezető helyüket és a Turáni ember kezeibe fog visszakerülni a világ irányítása, azoknak a turáni embereknek a kezeibe, akiknek az ősei voltak a kultúra és civilizáció megteremtői.

A Sátán korszakában öröklött, vérszomjas ösztönök és hagyományok keltek új életre és gyakran, minden komolyabb ok nélkül az Árják, csak a vérszomjas lényüknek engedelmeskedve, milliókat küldtek a halálba.

Világtörténelmi időkben élünk. Ázsia turáni népei részben már lerázták a kapzsiság idegen béklyóját. Újabb és újabb hatalmas erőtömegek mozdulnak meg. Nem szunnyadó fajtudatról van itt már szó, hanem a turáni ember több ezeréves pihenés után a valamikor világot formáló, alapkultúrát adó helyzeti energiája alakul át cselekvő energiává.

A turániság nemcsak igazi magyar irredentizmus, hanem annál sokkal több. Ma a világ seregszemlére készül. Mi se Pató Páloskodhatunk. Ha mi nem állunk oda rokonaink mellé, majd összefognak velük mások. Történelmi küldetésünk kiépíteni feléjük az összekötetést, hogy az ő hatalmuk megvédjen, segítsen és adott helyen képviseljen bennünket. Ázsiában már sorakoznak a turáni milliók.

Végveszélyünk tudatában nincs más dolgunk, mint keresni minden testvérnép fiával a kapcsolatot.

A turáni eszme kulturális, gazdasági és társadalmi kapcsolatokat fog teremteni, és magával hozza majd a történelmi Magyarország feltámadását.

 

A kínaiak szerint: Minden nemzetnek jogában áll a tőle erőszakosan elvett területeket visszaszerezni.

Ebben a kérdésben a nyugatra és Rómára nem számíthatunk. Sok hibát követtünk el a múltban, mert a Kelet segítő keze helyett a hálátlan nyugatot választottuk.

A magyarság még nem töltötte be hivatását a Kárpát-medencében. De be kell töltenie, mert erre ősisége és erkölcsi felsőbbrendűsége is kötelezi. Nincs még egy tényező, amely a nemzet fennmaradását hatásosabban szolgálná, mint az őseredetig visszanyúló történelmi tudat és az ebből származó nemzeti erkölcs.

Szinte hihetetlenül hangzik, de a történelmi folyamat igazolja, hogy nem is a politikai hatalom, nem is az országhatárok, hanem a nemzeti élet folytonosságát biztosító „nemzeti mithosz” az az alapvető történelemalkotó erő, amely a nemzet életét minden megpróbáltatáson keresztül biztosítja.

A magyarság örökkévalóságának záloga, a történelmi Magyarország területi sérthetetlenségének a tudata.

„Nem mondottunk tudatosan olyat, ami nem igaz

És nem cselekedtünk hamis szívvel.”

Osiris

 

részletek:Nimród bölcseinek jegyzőkönyvéből