Eső...

Behúzta szürke fátylát az égbolt, 
Esőcseppek muzsikájának csendes dallama száll, 
Itatja fiait a gondoskodó, reppenő felhő, 
Az élet így újul s üde zöld lesz a világ. 

Elhúzódik vackába a szunnyadó élet, 
Gyűjti erejét mind, ki másért kiáll, 
Ösztöne súgja, hogy tennie kell még, 
Hogy fennmaradhassanak az utód csodák. 

Futnak a patakok szerte a réten, 
Dúsuló habjuk, növekvő erőre kél, 
Életet visz a tajtékzó hullám, 
Szerte a földön a túléléshez juttat esélyt.

Varga Péter: Zápor

Itt ilyen szép csendesen esik....