ÉGI UTAK CSILLAGÜZENETEI - 13. Halak

2016.01.10 22:18

A Halak csillagképébe érkezve érezhetjük a Tejút erőinek „racionalizáldását” (90°) ugyanúgy, mint a Szűz esetében. 

A Pisces kettőssége rögtön szembetűnik, hiszen két irányba úszó halakat látunk, akiket egy középpont­ból kiinduló fonál köt össze.

A csillagkép égi környezete itt is mindent elá­rul a jegy „titkairól”. Halovány a csillagkép, tehát valamit „titkol”.

 A Rák, Vízöntő, Halak egymásba érő hármasát zárja le. Mélyen alatta a feltámadás madara a Főnix látható, míg magasan felette a Tejút ive húzódik.

A Halak középpontjának tekinthető Al Rischa (a) csillagból indul két fo­nál. 

Az egyik a Vízöntő irányába úszó halat tartja, felette a Pegazosz csil­lagkép, a másik a felfelé törekvő halat tartja, e fölött az Androméda látható. Alattuk a Cet (Cetus) egyenlítői csillagképe jelenik meg.

 A Halak minőség­énél újra összegez a lélek és eldől, mely tulajdonságok, erők léphetnek ma­gasabbra. 

Ezen erők már kilépnek a „körforgásból".

Ehhez a minőségi emel­kedéshez a befejezés áldozatát kell meghozni. 

Az áldozat a Megváltó cse­lekvése által fejeződik ki!

 A szeretet állapotának legmagasabb spirituális szintjére léphet már a lélek - szellem. 

Az ide hozott Tejút erők az ego immár börtönként működő, a tapasztalatok által feleslegessé vált „testét” lassan le­bontják.

A végtelen óceán szigetei elkülönültségüket hirdetik

Az utazó azonban már látja szeretetével, hogy a lélek „titok - vizének” mélyén azon­ban EGYEK!

Ez már az Unió Mystica, a Minden Egy állapota!

 Eme állapot eléréséből születik a megváltás ereje.

A felfelé úszó hal magasabb szintre, magasabb minőségre törekszik és látható, hogy nyitott! Az Androméda csil­lagkép maga a királylány, akit a szörnynek (alul a Cet) akartak feláldozni. Az ő  csillaga egészíti ki, teszi teljessé a felfelé úszó halat. 

Magasabb szintre lépni csak az Áldozat meghozatalával lehet! 

Ezt megtéve az áldozatból ÁLDÁS lesz!

(Andromédát Perzeusz szabadította meg.) 

A Nap útjáról leválva egyenesen a Tejút felé úszik! 

A mellette ragyogó hármasság, (Triangulum) a test - lélek - szellem emelő erejeként működik ebben a szakaszban.

 

A visszaúszó hal a Vízöntő fölé érkezik, tehát e csillagok egyrészt múltból hozott feladatokat jelölnek, melyeket a szeretet energiáival kell megtisztíta­ni, másrészt az EGY üzenetét viszi a hétköznapok világába.

 

Ez a hal a visszatérés döntését hozza. 

 

A felette szárnyaló táltos paripa a Pegazosz azon­ban az újkor magasabb, belső szintjének az ígéretét jelenti. 

A szárnyalás és a rálátás is itt jelenik meg.

 

A múlt sokszor erősen hív, hiszen annyi szép és jó történt, (Visszaúszó hal) amit érdemes újra átélni, de egyre erősebb a hívó szó is, mely rezgésé­vel egyre magasabbra emel, (Felfelé úszó hal) míg végre haza nem tér az uta­zó a magas harmónia fájdalmaktól, ütközésektől mentes mennyei biro­dalmába. 

 

E két törekvés valójában egyszerre jelenik meg belül, de az lesz az erősebb, amelyik „halban“ bolygó, és/vagy tengely van. Az összefogás és összegzés pontja az Al Rischa. A fonalat alkotó csillagok mutatják meg, hogy ebben a szakaszban mihez kötjük magunkat.

 

A Pisces alatt látható a Cet csillagkép. Jónás és Héraklész is három napot tölt a Cet gyomrában! Ez az elvonulás és a magány igénye e minőségben, mely során a test, a lélek, s a szellem erői (három nap - három sík!) átminő­sülnek, a helyükre kerülnek azért, hogy a Megváltó megszülethessen belül, mindhárom síkon! 

A világ most érzékelhető valóban egységként.

 

A lélek az átminősülés folyamatában a múlt használhatatlanná vált ideáit leteszi, s így új „életre” kel, de a régi „meghal”!

 

 

A Halak ezért a „halál” jele. 

Ez a halálon átvezető út. 

 

(A mitológiai történetekben a küzdelemre, a nagy tettre való fel­készülés ideje, mely a Kos jelében veszi majd kezdetét.) Mélyen alatta, mé­lyen belül, ott a feltámadás és a hozzá vezető út! (Eridanus és a Főnix.) A lélek világában kerül minden a helyére.

A Halak, a belső rend megalkotásá­nak és az újjászületésnek a fázisa!

Az összegzés idejébe érve, az ego eljelentéktelenedése után már a mágikus erők is a szeretet sugárzásának eszközeivé alakulnak. 

A világ, az Univerzum egészére válik fogékonnyá a vándor. 

A látható és láthatatlan történések miként kapcsolódnak az Egészhez? 

 

A világ látszólagos polaritása is valójában az EGY megnyilvánulása, ahogyan a két halat is egy csillag (Al Rischa) fogja össze, s ahogyan az óceán mélyén a szigetek is eggyé válnak!

 

A hal férfi és női jelkép is (!) hiszen formája miatt fallikus jelkép, míg vi­zes minősége a női oldalt képviseli. 

A kettő együtt alkotja a termékenységet, ezért a bőség szimbólumává is vált. (Halikra) 

 

A Megváltó görög nyelvű titu­lusa a le szánsz Khnsztosz Theou Üiosz Szótér, azaz .Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó. A görög szavak kezdőbetűinek összeolvasásával az ikhtüsz, vagyis a HAL kifejezést kapjuk. 

A régi korok a befejezés, lezárás, a halál és a meg­váltás „idejének" tartották a Halak jegyét. 

Ugyanakkor a Nagy Mű (Opus Magnum) megalkotása érdekében történő elvonulás, de az (alacsonyabb szintű) médiumitás is ide sorolódott.

 

 

 

Jelenleg a csillagkép az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontjánál he­lyezkedik el, tehát itt van a Tavaszpont és nem a Vízöntő csillagképében! 

Kb. 2500 körül lép az Aquariusba. 

A tavaszi napéjegyenlőség, tehát a kozmikus kezdet pontja jelenleg a Halak csillagainál tartózkodik.

Ez azt jelenti, hogy a kezdetnek, mint sors  és egyéb indító tényezőnek, a belső összegzésből és a felemelő áldozat minőségéből kell táplálkoznia! 

A kezdetben már a polaritás feletti Unió Mystica elvnek illik megjelenni! 

Tudnunk kell, hogy alkotásaink­ból mi indul el a magas világ, a Tejút irányába és mi jut vissza az „emberek közé’’.

A visszatérő erőknek szeretet- és tisztító információt kell hordoznia! Erre utal, ezt hordozza a világtengely.

A Halak csillagkép a Napút és az egyenlítő metszéspontján már utal a Felettes Én megjelenésére is! 

A belső hang sugallatai a kozmikus igazságok belső megélését, megvalósulását és az általuk bekövetkező állapotváltozást sürgetik. 

A földi, materiális, múlandó „értékek" helyett, a tisztaság és önzet­lenség természetesen meglévő energiáit hívja elő. 

Lassan látható lesz így a kettősség világában bukdácsoló társaink benső „Istenfénye”, mely átragyog a látó számára a cselekedeteken, s ítélet helyett „csak” szeretet születik.

 

Jézus idejében a Tavaszpont a felfelé úszó hal csillagaira mutatott!

Olümposzi védnöke Kronosz és Rhea fia, Zeusz testvére, Posszeidón. Ö a tenger, a távoli, vad vizek (a mély, sokszor kiszámíthatatlan érzelmek, ösztö­nök ) ura. Teremtő ereje hatalmas, nemzi a Pegazoszt, melynek patája hasít­ja ki a sziklából a forrást, melyből a Halak tengere lesz. 

És végül Posszeidón nemzi az aranygyapjas kost, mely a következő csillagkép története már...

 

 

Az apát a fiú követi, a kezdet és a vég így összeér...

Az év körén haladó lélek útjai kezdeténél, már az 

eddigi világkorszakok (EGY!) tanítását ismerve és lélekben használva lép a folytatás felé, (Kos) ahol az új fent és az új lent törvényeinek, s történeteinek „adja-áldozza” magát...

A precesszió kozmikus útján utazó vándor a magas szeretet EGYségét viszi a Tisztítás - termékenyítés vízöntői minőség-idejébe...

 

 

 

https://documents.tips/documents/paksi-zoltan-asztrozofia-egi-utak-csillaguezenetei.html

—————

Vissza