ÉGI UTAK CSILLAGÜZENETEI - 10. Nyilas

A Tejút középpontjából lüktetve érkező teremtő energiák csillagképe. 

A lélek (saját szintjének megfelelően) már megkapta a beavatást, illetve most hasznosítja azt. 

Az álom, a révülés, vagy divatos kifejezéssel élve a meditá­ció világát is ismeri az égi utazó. E területen tudással születik a lélek,

azt  az anyatejjel (Tejút!) szívja magába!

A földi iskolákban tanult információ­halmaz jóval alacsonyabb szint ennél. 

A Nyilas minőség tudása egyenesen az égből érkezik!

Nem „csak" arról van szó, hogy a Tejúton látható, hanem az innen érkező üzenetek régi, népi elnevezéseiről is. 

A magyar hagyomány Koldus szekérnek és Sánta koldusnak is nevezi e csillagképet. 

A Nyilas a „magyarság csillagjele''. 

A sánta szó mágikus kifejezési formaként szentet jelent. Az égen haladó szekér a régiek szerint, csak szentséget hordozhat.

A Sagittarius alatt a Déli Korona (Corona Australis) melyet szeretve ölel át a Nyilas csillagkép - Szent Korona! - és a Távcső (Telescopium) látható. A távlatok átlátása, a messzeségek kifürkészése valóban itt válik lényegessé, hiszen a beavatás után új időszak veszi kezdetét. 

Az új idő még mindig a bel­ső világra vonatkozik. (Az égi egyenlítő alatt van a csillagkép.) 

A Déli Koro­na fényes, királyi szimbóluma utal a belső, valódi királyság fontosságára! 

E belső uralom azért is döntő jelentőségű, mert felül a nemzés erői már mun­kálkodnak!

A Kígyó Feje az Északi Koronát vonzza be, míg a Kígyó Farka a Déli Koro­na csillagait. 

A világosság uralmának a két jelét fent és lent megjelenítő csil­lagképek ebben a tejúti szakaszban teszik nyilvánvalóvá, hogy kint s bent egyaránt „uralkodni kell"! 

A Tejút felső hasadékába hatoló Kígyó feletti Sas, (Aquila) az újjászülető, s felröppenő lélek fényjele.

A Tejúterőt lehozó Turul nemzetség turul nevű csillaga az Altair! 

Ez a „Sasmadár”, a Hadak Útján re­pül a túloldali Ikrek felé, hogy a Nyilas teremtőerőit átvigye a másik oldalra. Felette a Hattyú csillagkép (Cygnus) a már megerősödött lélekerőket jelen­ti. (Ez az erősödés, növekedés, itt csak a Tejútra érvényes. A Hattyú állítólag Levéd fejedelmet jelöli, de ide tartozik a halott hősökkel visszatérő, a Hadak Útján járó Csaba királyfi is. 

A néphagyomány ezért nevezte Hadvezetőnek és Hadnagynak a Hattyú csillagait. 

Az első magyar király Atilla egyik régi elnevezése Aquila volt (!) ,ami egyértelmű utalás a Sas csillagképre!)

A görögöknél a Hattyú maga Zeusz, aki itt nemzi Apollót és Artemiszt, il letve ilyen alakban repül Lédához, aki a túloldali Ikreknek ad életet. 

A csil­lagkép a bölcs tanítómestert, Kheirón kentaurt ábrázolja, aki Prométheusz javára lemond halhatatlanságáról. Kheirón hősöket, istenfiakat tanít, köztük a szemben lakó ikerpárt, Castort és Polluxot is. A vad, barlangban lakó (itt a Tejút, hasadéka) kentaurokkal szemben Kheirón uralta belső erőit, szelíd és bölcs volt.

A Nyilas nyilával kétfelé céloz! 

A nyíl hegye a Skorpió szívére mutat. Más szinten ismétlődik meg a túloldali (Nimród-Orion - Bika) történet. 

A másik, köz­ismertebb ábrázolás szerint kentaurunk a Napra céloz.

Ehhez a képhez kap­csolódó magyarázatokat („Le akarja lőni a Napot!” „A földön áll, de már a végtelenbe céloz.” stb.,,) nem mi nősítem, de nekünk tudni kell, hogy az íjjal és a nyílvesszővel végzendő cselekvés, a meditáció, a felső kapcsolat felvéte­lét jelenti!

A Nyilas esetében, a Lelkek Útján ennek a kapcsolatnak a másik oldala mindkét esetben csakis a Teremtő lehet! 

Az isteni erők jönnek le a Táltos és a Főpap belső minőségén keresztül. 

A földi törvény vizsgázik az égi előtt! 

Az itt megjelenő jövőalkotás már felfelé irányul.

A lényeg azonban a fénynemzés feladata! 

A Megváltó nemzésének a he­lye a Tejút felső hasadéka! Ezért ez az Életfa! 

A Kentaur és a Nyilas ókori ábrázolásain fával a hátukon jelennek meg. 

A fa, illetve az életadó Tejút-energiák szeretet felvállalását mondják el e képek. 

(A régi képeket nem illusztrációnak szánták a fantáziaszegóny olvasóknak, hanem általuk üzen­tek a jövőnek, benne rejtették el a látók számára a tudást. Ennek egyik gyö­nyörű példája a magyarok Képes Krónikája!)

A kentaur a kereszténység előtti őskorra is utalhat, akár a történeti korszak értelmében, akár az ember bensejében mindig jelen lévő ősi állapotot jelentve.  A Nyilas csillagkép kentaur formájú; történetét Ovidius is ismerteti (Fasti, V. 379–414). Ezért is lett a történelemben az először „lóra nőtt nyilazó” lényekként megjelenő magyarok zodiákus jegye.

(megjegyzés: A keresztény szimbolikában a kentaur negatív értelmezésű; a bűn, a gonosz inkarnációja, a házasságtörés, az eretnekség szimbóluma (Physiologus)---nem is csodálkozik már senki ezen! )

Sassal küzdő kentaur (féloszlop fejezete, XII. sz., Pécs, székesegyházi kőtár)

A Nyilas csillagkép ábrázolása a denderai állatöv nyomán (Kr. e. I. sz., Párizs, Louvre)

A valódi lét nemződik, s születik ezen a helyen.

Ezért történik a beavatás! 

A fény nemzésére méltóvá vált lélek szent, feladata ez. 

A világosságot hozzák le a Táltos főpapok a hétköznapokba. 

A szentség élésére és alkalmazására csak itt van lehetőség! 

Ez a szentség válik sorsfeladattá a következő minő­ségben. 

Ezek a csoda lehetőségek mindenkiben megvannak!