Angyalok

Weöres Sándor

Angyalok

Ha bensőd tartalmait elrendezed; ha különválasztod magadban
személyed változó, múló elemeit és lényed változatlan, örök világát: a
múló elemek úgyszólván tárgyakként, növényekként, állatokként
mutatkoznak előtted, s az örök világ tényezőivel érintkezni tudsz.

Egyszercsak észreveszed magányodban, hogy száj és fül használata
nélkül valakitől tanulsz; és eleinte nem tudod, hogy képzelődsz-e,
vagy egy testtelen lény ereszkedett le hozzád.

 Láthatatlan tanítód nem káprázat, nem is hozzád-ereszkedett szellem

 hanem a személyed alatt rejlő végtelen áramok valamelyike.

 A végtelen áramok a személyiség
formálói és vezetői, melyek a személyiség áttörése után hozzáférhetők
és kikérdezhetők. Bárki érintkezik velük, csak nem mindenki tud erről;
az intuíció, az előzmény-nélküli hirtelen felismerés, mindig a
végtelen áramok valamelyikének sugallata.

A személyiség-mögötti végtelen áramokat a keresztények angyaloknak,
az ógörögök isteneknek, az indek déváknak nevezik. 

Kifélék ezek az angyalok, istenek, dévák?

 Nem személyek; a mindenséget átható lélek-
erők; nem is saját lényünkön kívül levő és hozzánk leereszkedő
szellemek, de nem is saját lényünk alkatrészei, hanem a személyiség
burka alól feltáruló meztelen lélek erői; a léleké, mely nem "az én
lelkem" s nem "külön lélek", hanem a "lélek", határtalanul.

Az egyéniségbe-süppedt mai ember elvesztette az angyalokról való
tudást; nem hisz a levegőből leereszkedő láthatatlan szárnyasokban és
ebben igaza is van.

 Csakhogy nem tud arról, hogy személyisége és lelke
nem azonos; arról, hogy időbeli személyisége mögött rejlik a nem-
időbeli lélek, mely nem valakinek a lelke, hanem tagolatlan,
határtalan; s a léleknek különféle megnyilvánulásai az angyalok; úgy
rejlenek benne, mint a színek sokasága a színtelen napsugárban. 

S aki múló személye alá hatol: érintkezésbe lép az angyalokkal, ahogy a
börtönablakot kitörő rab érintkezésbe kerül a tiszta levegővel.
Vannak másfajta angyalok is: egy táj, egy család, egy nemzet
angyala és még sokféle.

 S vannak ördögök is. Az angyal, vagy ördög nem személy, de nem is jelkép.

Ha bármely megnyilvánulásodban észreveszed
azt, ami benne nem időbeli, nem zárt, nem saját: ez az angyal, vagy az
ördög.
Egy-egy általános-emberi gyarlóság: a kapzsiság, könnyelműség,
fösvénység, stb. éppúgy nem zárt és nem egyéni, akár a lélek.
Pazarlótól pazarlóig, fösvénytől fösvényig láthatatlan áram vezet, nem
a térben, mégis szinte kitapinthatóan: ez az áram az ördög.

Angyal és ördög közt éppúgy nem lehet éles határt vonni, mint jó és
rossz ember közt.

 A személyiséged mögötti végtelen áramok, ha hozzájuk
férkőzöl, angyalként, ha az élet salakjait föléjük halmozod, ördögként
viselkednek.