Állatok

Amíg meg nem tapasztaltuk,

 milyen érzés szeretni egy állatot,

 lelkünk egy része mélyen alszik. 

Anatole France

Húsevés avagy sem?

 Talán onnan kellene kezdeni, hogy mik is az állatok?  Élőlények kérem szépen, méghozzá lélekkel bíró élőlények, akár tetszik nekünk, akár nem.

 Ha pedig van lelkük, akkor vannak bizony érzéseik is. Éreznek örömöt és bánatot, és éreznek fájdalmat, rettegést, félelmet is. Miből gondoljuk, hogy nem? Csak mert nem értjük a nyelvüket? Nézz csak bele egy állat szemébe! 

Amikor kioltunk-szépen fogalmaztam!- egy életet, akkor az élet elleni bűnt követjük el! Ja, hogy nem mi öljük meg, csak megesszük, amit a boltban megvásároltunk. Már nem mozog, nem szenved, nem látjuk, hogy hogyan forrázzák le élve őket, azt sem, hogy elevenen nyúzzák meg és szabdalják fel, mert a szalag gyors munkát kíván.....nem látjuk,tehát az nincs is, de ugyan olyan felelősek vagyunk, mint aki közvetlenül legyilkolja őket, nem? 

Ha nem eszed meg, akkor nincs minek legyilkolni...ilyen egyszerű! Ne keress kifogást, mert nincs! Mi a vásárlók éltetjük a gyilkolást, mert egyre többet kívánunk...bármi áron. 

Alant láthatsz videót, hogy tartják az állatokat, milyen brutalitással bánnak velük. És azt is, hogy milyen betegségeket okoznak nekik, a mielőbbi vágósúly elérése érdekében. Mindezt azért, mert hatalmas az emberi bendő! 

Az sem kifogás, ha azt mondod: én biogazdaságból vásárolok, vagy háztól, mert ott az állattartás krülményei ideálisak.

Gondold csak el, képzeld magad az állat helyébe egy kicsit: azért szaladgálsz az udvaron,csipegetsz innen-onnan, nevelsz utódokat, akikről gondoskodsz,  hogy egyszer csak megfogjanak és legyilkoljanak? Ez lenne az életed értelme? Meg az utódaidé? Te bizonyára örülnél annak, ha a gyerekedet az orrod előtt esetleg kivégeznék? Koránt sem hiszem. 

Az állat ugyan úgy érez, mint mi. Mindent. Sőt, az állat megérzi az aurádban lévő negatívumot is (rezgéseket), amit mi nem. És arra válaszol a saját viselkedésével. Éppen csak beszélni nem tud velünk a mi nyelvünkön.

Szó sincs arról már régen, hogy csak az állatból tudjuk azokat a fehérjéket megszerezni, ami a létünkhöz szükséges. Meg kéne ezt már haladnia mindenkinek. 

Egy állat ehető: az a hal, amelyik ivadékgondozásra nem képes....a többi azok közül sem.

A tej és a tejtermék ehető akkor, ha nem az utódneveléstől vonjuk el a tejet! 

A tojás is ehető, ha nincs-biztosan nincs!- megtermékenyítve.

Más állati eredetű nem fogadható el a magasabb szellemi tudattal rendelkező ember számára.

Ezek tökéletesen tartalmazzák számunkra a fehérjét.

A növényekről:

 azok ehetőek és hasznosak, amik tökéletesen megérettek! Nem azok, amiket éretlenül leszednek, és utólag bepermetezik, hogy gyorsérésben fogyaszthatóak legyenek.

A növény is él, valóban, de az a nagy különbség, hogy amikor beérik, akkor szinte "felkínálja" a termését számunkra. Akkor, annak ott befejeződik úgymond az életperiódusa, és a lélek már nincs benne.(a termásben) Ezért nem okozhatunk neki fájdalmat. Amelyik egyéves, az addig él, amelyik több, az pedig a termését adja nekünk. De, csak éretten szabad enni.

Visszatérve az állatokra: nem azért teremtette az Isten, hogy megegyük, hanem azért, hogy társainkká legyenek a Létben. Társainkká, segítőinkké, hogy tudjuk gyakorolni a szeretetet minden élőlény felé.

Azzá leszel, amit eszel!

 Bizony, így van ez. Megesszük a sok rettenetet, halálfélelmet, fájdalmat az állat húsával együtt. Igaz, nem látszik a rezgés, mert az nem látható, de bizony érezhető! 

Minden betegem, akit kicsit kivonok a húsevésből, arról számol be, hogy 2-3 hét elteltével "olyan könnyű" lesz a teste, amit azelőtt sosem tapasztalt.

 Miért? 

Mert kiiktattuk azokat az állat megölésekor felszabaduló információkat, rezgéseket, amik a félelemből, fájdalomból, szenvedésból rakódnak le a húsában, zsírjában. Minden megölt állat minden egyes porcikája ezt tartalmazza! Nincs kegyes halál.

Nézzük meg azt, hogy mi a dolga a szellemmel bíró embernek?

Az a dolga , hogy az életet tisztelje, védje. Minden formában. Csakhogy, az anyagba zárt szellem ezt nem nagyon akarja tudomásul venni. Azért lett anyagba zárva! Mert vétett az Örök Élet ellen. A Szeretet ellen vétett. 

Itt most meg kéne tanulni, hogy nem egymás kiirtásáért jöttünk a Földre, hanem egymás segítségére, hogy mihamarabb mindenki megtalálja az egyetlen visszavezető utat. De, nem úgy, hogy gyilkolunk! 

A Föld színén sokféle lélek létezik, akik már máshol bizonyították, hogy képesek azt a szellemiséget magukban kinyitni, ami miatt ide kerülhetnek, hogy ezt itt megéljék és kitűnőre vizsgázzanak, s ezzel felsőbb szférába léphessenek. 

Mindenki képes viszont már arra, hogy ne gyilkoljon, különben nem lehetne itt! A legalsó szintről érkezőknek épp az a lecke, hogy ezt a késztetést felülírják magukban. Sem embert, sem állatot, de még csak pl egy fát sem szabad kiirtani, amiben lélek-netán szellem, amivel egyedül az ember rendelkezik-lakozik.

Isten átmenetileg megengedte az Első Emberiség eltűnése után az állatok fogyasztását,mert a növényzet is elpusztult, s így az emberiség  élelem nélkül  kipusztult volna, de csak addig, míg a növényzet újból erőre nem kapott! Akkor a túlélés volt a tét. Az akkori-még  igen sötét, sőt, mondhatnám nagyon sötét- tudat nem volt szinte semmilyen   szellemi szinten, mint a mai, akinek adott már felülírnia -és kell is!- ezt a formulát. 

Többek között addig születik ismét, amig le nem tesz a gyilkolás még csak gondolatáról is! Felelősek vagyunk egymásért, ne gondold, hogy nem. Az Isteni- Rend nem arról szól, hogy ÉN, hanem arról, hogy MI. Majdnem hiába mondok én le, ha te nem teszed! Én ugyan tovább léphetek, de amíg te rá nem ébredsz ennek helytelenségére, adig nekem is mindig vissza kell jönnöm, hogy segíthessek ezt megérteni.("Kell", mert a bennem lévő szeretet ezt diktálja, ez nem kötelező "kell" !) Ezek  magasabb szintű vállalások azon szellemektől, akiknek nincs már karmájuk, magyarán, nem azért vannak itt, hogy a saját sarukat letisztogasság , hanem  hogy példát mutassanak másoknak. Nem elég elmondani, hogy ez rossz, de élni is kell. (Ahogy Krisztus tette) Annyiszor kell visszajönni az úgymond "tiszta" szellemnek is saját vállalásként,hogy segítsen a sötétségben lévőknek, amíg ki nem irtódik mindenkiből ez a rémes késztetés is.(meg még sok minden) Haladhat egy kissé a sját szintjén persze, de a tiszta szellemi már tudja, hogy önmagában nem ér semmit a haladás, amíg a társait a sötétségben látja, mert szereti őket, és ez fáj neki. Te sem vagy felhőtlenül boldog, ha melletted valaki szenved. Igy van ez a magasabb dimenziókban is. Ők is szenvednek a te szenvedésedtől, ezért jönnek segíteni, de a lépést mindenkinek magának kell megtennie! 

Viszont: elérkezett már az a ciklus, aminek a végén járunk, ezért aztán aki most itt van és még leszületik jelenleg, az ezzel az életével kell már megoldja mindezt. Nincs visszajövési lehetőség tovább, mert a Föld és annak szellemi burka(aurája) átlép egy magasabb dimenzióba(egyenlőre még csak a köztesbe, de már az is nagy szó.) Előtte viszont rostálódik az ember...azaz, különválasztódik: ki-milyen szeretetszinten képes "rezegni". Aki marad ebben a felfogásban, az bizony visszalép, aki nem, az meg feljebb, tehát "könnyebb" lesz mindenben.

https://www.youtube.com/watch?v=DBVUcNsD5Hk

https://www.youtube.com/watch?v=hCkyoueMG64