A földönkívüli tervek ütközése
2017.10.08 19:18
A földönkívüli tervek ütközése
Exopolitikai szempontból a Föld egy hadszíntér, ahol lényegében két, földönkívüli elképzelés küzd egymással az emberiségért.
Ez a harc átláthatatlan és megtévesztő beavatkozásokkal fokozza a földi ember önveszélyességét, aki így mindkét nézet szerint sérült állapotban van és gyógyításra szorul.
A két, földönkívüli projekt kölcsönösen butának és gonosznak látja a másikat és ellentétesen képzelik a fejlődést, az egészséget és az emberiséggel kapcsolatos célok helytelenségét.
Érkezési sorrendjükben a „szürkék” szövetsége az első, amely kb. 40 millió - számukra 40 ezer - éve bújkál a Föld felszíne alatt, kb. 3000 méter mélyen, egy egész bolygóra kiterjedő barlangrendszerben.
A „szürkék” szövetsége egy galaktikus konfliktus, az „orion háború” traumatizálódott és automatizálódott (individualitását vesztett) torzszülötte, egy katonai „hangyatársadalom” humanoid-drakonoid hibridje, a kétségbeesés „kiégett” harcigépe maga is, amely a végső győzelmet reméli az ember mágikus tehetségének a kiaknázásától, és kb. 150 000 - számukra 150 - éve próbál egy kozmikus fegyvert gyártani a kb. 2 millió évig tőlük függetlenül fejlődő emberiségből.
A „szürkéknek”, ezeknek az emberhez hasonló, mágikusan erős (démonikus) és mesterséges teremtményeknek NINCS az „orion háborún” túlmutató célja, öngyilkos keserűséggel temetkeznek a végső harc büszkeségébe, nem tervezik és nem akarják a háború utáni életet.
A „szürkék” csak technikailag erősebbek az emberiségnél, erkölcsileg és politikailag romlottabbak, nemhogy nem látnak problémát a hatalmi harc elidegenedésében, hanem egyenesen főszerepet vállalnak az emberi hatalmi harc gerjesztésében és az emberiség hatalmi harcát a saját hatalmi harcukba integrálják.
A két legmeghatározóbb és jelenleg is folyamatos földönkívüli beavatkozás érkezési sorrendjében a „plejádiánok” szövetsége a második és a valóban földönkívüli, mert a Föld körüli világűrből tevékenykedik (szórványos gyakorisággal és több millió éve). A „plejádiánok” is az „orion háború” menekültjei, de valamivel több szerencsével és szorgalommal egy bölcs és gondoskodó kultúrává fejlődhettek.
Következetesen kerülik vagy minimalizálják a fejletlenebb kultúrák elkerülhetetlenül megtévesztő befolyásolását, a lényegileg aszimmetrikus interkulturális kapcsolatokat, ezért a lehető legkésőbb és mégis a lehető leghamarabb, a halaszthatatlansága és a lehetségessége után azonnal, kb. 2500 - számukra 2,5 - éve közbeléptek, mert „nem sokkal korábban” a „szürkék” automatikussá stabilizálták és követhetetlenné gyorsították a földi emberek militarizálódását, kb. 5000 - számukra 5 - évvel ezelőtt.
A „plejádián” szövetségének több olyan célja is van, amelyek messze túlmutatnak az „orion háborún” és egyáltalán mindenféle háborún. Az emberi intelligencia javításával igyekeznek alkalmassá tenni az emberiséget a mélyebb önismeretre, az önfejlesztésre, a szabadságra és a teremtőket teremtő életre. (Ez a szöveg „plejádián” nézőpontból próbálja ismertetni a helyzetet.)
A plejádiánok egyik emberi idealizációja... szűklátószögű búvármaszkban?
Az aktív földönkívüli kultúrák többsége egészséges és védelmezi az egyetemes kreativitás kölcsönösen előnyös sokféleségét. Az önállóságukban védtelen, embrionális civilizációk érinthetetlen életszakaszára tekintettel, az aktív földönkívüliek egészséges többsége a türelmes „be nem avatkozás” elvét követi, különösen a rendhagyó fejlődést mutató kultúra-embriókkal kapcsolatban és főként akkor, ha a kultúra-embrió már a túsza egy vírus-civilizációnak és/vagy már vállalta egy fejlett kultúra a kultúra-embrió gyógyítását és mentését.
Az univerzum lényegileg jó, és a jóságos kultúrák az átlagosak.
Az univerzum lényegileg jó, és a jóságos kultúrák az átlagosak.
A gonosz olyan kivétel, amit egy kivételesen jó hoz létre éretlenül és akaratlanul egy átlagosan jó és éretlen másikból azzal, hogy az átlagosan jó segítségére siet, felgyorsítja a fejlődését és elveszi az önálló tájékozódását, azaz a relatív különbségek sokkoló élményével homályosítja el az abszolút értékek iránti érzékenységet.
A gonosz erdete egy kivételes baleset, ami a kivételes jó éretlen hatalmából és hibájából fakad, az átlagosan jó akaratlan megrontása.
Az így létrehozott gonosz csak erősen korlátozott mértékben sokasodhat (erősen korlátozott mértékben ő maga is megronthat további, fiatalabb kultúrákat), lényegileg önpusztító, tényleges önfejlesztésre alkalmatlan és életképtelen.
Ha nem gyógyítja meg kívülről egy kivételesen jó, akkor széttépi és felszámolja magát még akkor is, ha egy darabig terjeszkedni látszik.
A földi humanoidokat is kivételesen jó földönkívüliek gyengítették meg és rontották el elsőként, de az ember fejlődésének az elgonoszult földönkívüliek „gyorsító fejlesztése” ártott a legtöbbet.
Az ember elégséges lelki fejlettségére várakozó és támaszkodó „plejádián” tevékenység kettős:
(1) közvetlenül és nyilvánosan figyelmeztetik és informálják az emberiséget a nem emberi civilizációk jelenlétéről és beavatkozásáról, anélkül, hogy megszakítanák a földi humanoidok autonóm fejlődését egy stabil kapcsolatfelvétellel és az abban elkerülhetetlen, kulturális asszimilációval (pl. szaporítják az "UFO" jelenségeket és a matematizált gabonaköröket),
(2) kompetencia-élményt, önbizalmat, önreflexiót és önállóságot erősítő szempontokat sugallmaznak, olyan individuális értékérzékenységet kezdeményeznek, ami felszámolja a technológiai felelőtlenséget és elősegíti a megvilágosodások világformáló szabadságát.
Lelassítja, de elmélyíti és megerősíti a „peljádiánok” gondoskodását, hogy csak az önként jelentkező és a továbbképzésre alkalmas embereket segítheti hozzá a magasabb szemléletmódokhoz és lélekfejlettségekhez.
[A gabonakörök filozófikus-vallásos üzenete: a természetbe és az egyetemes jószándék erkölcsébe szelíden illeszkedő művészet-tudomány és tudomány-művészet egyszerű elegenaciája és pontossága, az értékesség szerény és laza stílusa.
A gabonakör-kommunikáció az jelentősen eltérő esemény-érzékenység és akciós-frekvencia miatt is, szükségszerűen marad a nagy általánosságok szintjén és ritkán közölnek ennél konkrétabb üzenetet, különösen "figyelmeztetést" és "vészjelzést". Amelyik ember úgy érzi, hogy még a jószándékúnak nevezhető és gabonakörökkel graffitiző földönkívüliek sem törődnek eléggé az emberek problémáival, kérdéseivel és mondandójával, az nyugodtan nézzen tükörbe és vallja be magának, hogy mennyi gondot fordít a gabonakörökben érkezett és érkező válaszokra, azaz a földönkívüliek tényleges és a buta ember által is észlelhető kommunikációjára.]
A "szelíd és okos", azaz a "bölcs" orionidok naprendszeri szövetsége...
A „plejádián” tanítás abban az értelemben „titkos”, „illegális” és „üldözött”, hogy a „szürkék”, valamint a „szürkék” szolgálatában álló, emberi hibridek csak az erősen korlátozott katalizátor/moderátor szerepet engedik meg a „plejádiánoknak” és minden erejükkel igyekeznek kiküszöbölni a meghatározó befolyásukat.
Egyelőre sem a „plejádiánok”, sem a „szürkék” nem törekszenek újabb, nyilvánosabbb és direkt kapcsolatfelvételre a földi humanoidokkal az évezredekkel korábbi, feledésbe merült, közvetlen és mindennapos kapcsolat után, mert így vigyáznak a „plejádiánok” az emberiség maradék önállóságára, és mert így vigyáznak a „szürkék” a háttérhatalmuk által uralt emberi vezetők irányítottságának a titkosságára.
De sem a „plejádiánok”, sem a „szürkék” nem félnek az azonnali és akár nyilvános figyelmeztetésétől vagy beavatkozástól bizonyos kritikus esetekben.
Csak azért nem pusztította ki magát az emberi nyáj, mert az idegenek egyike sem a megsemmisülését akarja, hanem így vagy úgy, de egyfajta pásztorként próbál vigyázni rá.
A „plejádiánok” addig tűrték az emberiség megrontását, amíg megalapozott esély volt arra, hogy az emberiség a maga erejéből leküzdi a torzítást, mert a militarizálódás és a hatalmi harc stabilizálása és elmélyítése még nem automatizálódott az emberi társadalmak intézményrendszerében, nevelésében, értékszemléletében és nyelvezetében.
A „szürkék” azért tűrik a „peljádiánok” beavatkozását, mert az korlátozott mértékben a "hasznukra van".
A "szürkék" nem értik az emberiség eredeti sorsát, alaptermészetét és egyetemes funkcióját, kizárólag a megrontás fokozásához értenek, ezért túlságosan felhevítik, időről-időre a közvetlen és gyors önpusztításig túlgerjesztik a földi emberek hatalmi harcát és őrjöngését.
A „szürkék” lényegében üldözik, de korlátozott mértékben azért tűrik el a „plejádiánok” nevelő-tanító közreműködését, mert az csillapítja, „visszahűti” az erőltetett erőszak-kultuszt és rugalmasabbá, taktikusabbá teszi az emberi militarizmust.
Egyik szövetség sem harcol az emberiséggel és főleg nem akarják az emberiség pusztulását, hanem ellenkezőleg, a lehetőségeikhez mérten, egymástól függetlenül védelmezik a földi embereket a maguk módján (pl. a kozmikus balesetektől, a természeti katasztrófáktól és a termonukleáris háborúhoz hasonló öngyilkos kapkodástól).
A „plejádián” hatás ráadásul az emberiség mágikus tehetségére is kedvező hatással van. A „plejádiánok” látják, hogy a „szürkék” kiforgatják és a saját terveikbe és manipulációjukba integrálják a „plejádián” mentőakciót, de bíznak benne, hogy az emberiség megindult ébredése még azelőtt áttörést (értékérzékenységet, gyógyulást, kollektív megvilágosodást, kozmikus felnőtté érést) hoz - nemcsak a földi emberek számára, hanem a földi emberek sorsával szervesen öszefonódott „szürkék” ébredése és megvilágosodása javára is -, hogy ezek az elidegenült kultúrák helyrehozhatatlanul lerombolnák a földi biodiverzitást és a kozmikus környezet elérhető életforrásait, hogy a lélekölő társadalmi mintázatok kozmikus terjedését erősítenék, hogy öngyilkosságba vagy azzal egyenértékű összeomlásba zuhannának.
A második generációs kozmikus kultúrák döntő többsége és a Földet látogató földökívüliek mindegyike ismeri a jövőt, de a "tükör-paradoxon" miatt - [az értékkorlátoltságának és a jelentés horizontjának köszönhetően, minden nem megvilágosodott, 5 dimenziós, éretlen és automatikus kultúra a saját beteljesülését, "sikerét" és visszaigazolását látja a saját tendenciájának és logikájának a saját logikus következményében (a saját végzetében és jövőjében), és minden megvilágosodott, 6 dimenziós, érett és szabad kultúra a különféle elkerülhető és megválogatható, de szintén "testre szabott", "jól illeszkedő" és "helyénvaló" jövő-verziókat látja előre] -, tehát a "tükör-paradoxon" miatt nem akarhatják módosítani jövőt , és az áthidaló-indirekt rész-események végtelensége miatt nem is képesek a jövőkép alapján és direkt elősegíteni a jövőt.
A jövő egy konkrét metszetének az ismerete legfeljebb félrevezet, de gyakorlatilag nem elég informatív és a kívánt cél irányába való navigálásban nem válthatja le a rugalmas alkalmazkodást garantáló általánosságot és az általános cél követését. Az 5 dimenziós földönkívüliek a tudatlanságuk miatt, a 6 dimenziós földönkívüliek a bölcsességük miatt nem a jövő garantáltan nem jövőbeli megértéséből, hanem viszonylagosan és garantáltan elavultan "ismert", konkrét metszetéből indulnak ki. A jövő ismerete csak egy kényszerpályát stabilizál.
A „szürkék” látják a „plejádiánok” mesterkedését, de a maguk részéről biztosak annak hiábavalóságában és a meggyőződésük szerint, előbb-utóbb az „orion háborúban” vállalt, dicsőséges halál vár rájuk és az emberiségre is, illetve amúgy sincs különösebb értelme a szenvedéssel teli létezésnek, mint az öncélú és kilátástalan harc engedelmes, önfeláldozó és minél hosszabb szolgálata.
Az emberi reklámanyagok a nőneműekre koncentrálnak...
Ezeknek az évmilliók óta egymásnak feszülő, földönkívüli tervezeteknek a konfliktusa nem enyhül és nem súlyosbodik.
Mindkét fél következetesen és százszázalékon megtesz minden tőle telhetőt. A kölcsönös helyezkedésük és a taktikázásuk az, ami változik, mert számolnak egymással, csapdákat állítanak egymásnak és gyakran elszámolják magukat egymással kapcsolatban, valamint növekvő mértékben elszámolják magukat az emberiséggel kapcsolatban is.
(A földönkívüliek tanulása, körültekintése és műveleti tempója ezerszer LASSABB az emberiségre jellemző tempónál, különösen az emberiség túlgerjesztett és válságosabb állapotaiban.
Többek között, éppen a gyorsaságáért tenyésztik az emberiséget a „szürkék” és eleve azért vonultak vissza kb. 5000 évvel ezelőtt az ember mindennapi életéből és hagyták magára látszólag, mert már csak elbizonytalanították és fékezték volna a sikeresen maximálisra gyorsított és automatizált militarizálódást.
Az emberi kultúra különböző ciklusú trendjein belül egyre több és egyre jelentősebb változás gyorsul a földönkívüliek érzékenységi küszöbe (ingerküszöbe) alá, illetve a kaotizálódásban egyre több és egyre hosszabb ciklusú folyamat függ az egyre több és egyre rövidebb ciklusú folyamattól, ezért mindkét szövetség taktikai lemaradása hatványozottan növekszik a földi ember elmélyülő válságához és káoszához képest.
Egyre inkább kellene a segítség, de egyre kevésbé lehetséges.
A földönkívüliek mindkét szövetsége egyre óvatosabb és egyre gyakrabban halasztja el a tervezett beavatkozásokat, egyre ritkábban és egyre nagyobb kockázatot vállalva lép közbe. [Pl. 2 földönkívüli „munkanap” áll a rendelkezésükre egy 5 évig tartó emberi világháború konkrét és döntő részleteinek a lereagálására és a földönkívüliek időskáláján csupán egyetlen nap alatt fejlesztette ki és vetette be az atombombát az Egyesült Államok.] A „plejádián” segítség kiforgatható következményei sem egyértelműek.
Egyre kevésbé világos a földönkívüliek számára, hogy mennyit gyorsít egy-egy beavatkozásuk az emberiségen és mikor terhelik túl végleg az emberi kultúrát.
(szerintem mára már bőven!)
A földönkívüli közreműködés is elakadt az emberiség önirányítási válságában.
Az emberiség számára mindkét földönkívüli szövetség (főképpen a „szürkék”) a „történelem urai”, akik pontosan ismerik az adott univerzum-verzió várható jövőjét ("a jövőt”) és akik elégedettek is azzal, bár egészen mást látnak abban. Bármennyire eltérő jelentést tulajdonítanak ugyanannak a történésnek, látszólag mindkét szövetség reményeit kielégíti ugyanaz a földi jövő, amiben kialakul az emberi világkaszt, amiben az emberiség mágikus hatalma kiterjed és integrálja a „szürkék” mágiáját is.
A földönkívüliek (főképpen a „szürkék”) a legválságosabbnak és a legbizonytalanabbnak látszó pillanatokban egy-egy homályos „prófécia” átadásával igyekeznek rövidre zárni és stabilizálni a felgyorsult eseményeket, de a döntő apróságokkal túlzsúfolt kavarodások viszonylag megsokasodott valóság-verzióihoz képest, szükségszerűen elnagyoltak és hiányosak lettek a földönkívüli előrejelzések.
(Az univerzumban csak az erköcsi cselekménynek van közvetlen jelentősége és világformáló hatása, a beavatkozások minősége és súlya független a mennyiségi kiterjedtségüktől, ezért az elidegenült „szürkék” automatikus manipulációinak a relatív tömegessége és tartóssága is jelentéktelen, ellenben a „pleljádiánok” értékérzékeny közreműködése minden esetben abszolút fordulópont, legyen az látszólag bármilyen egyedi, rövid és elszigetelt.)
|
|
Tenyészprogram...
A helyzet annyira elfajult, hogy már az igazság sem segít feltétlenül.
A „plejádiánok” nem először próbálják megosztani az emberiséggel a saját helyzetértékelésüket, gyakorlatilag évszázadok óta biztosítják a folyamatos hozzáférést, de máig hiába, mert a filozófiailag éretlen (és a közel fél évszázada elakadt) földi emberek egyszerűen nem értik a közismert világpolitikák, világerkölcsök és világvallások közös betegségét, nem látják a földönkívüli tervezetek lényegi különbségét, teljesen használhatatlan fogalmuk van pl. az igazságról, a jóról, a rosszról, magáról az értékről és az értékességről, a fejlődésről.
A nevelésügy világhelyzete azt bizonyítja, hogy még a felkínált megoldás megértésének a képességéről és az ahhoz szükséges lelki önállóságról is egyenesen lenevelik a következő generációkat.
Hiába igaz, hogy „aki kopogtat, annak megnyittatik és aki kér, annak adatik”, hiába kap választ mindenki mindenre, amit kérdez, ha a fejletlen fogalmai miatt rosszul kérdez és/vagy annyira nem érti a saját kérdését sem, hogy nem képes értelmezni a pontos választ.
(Amelyik emberi lény nem képes a mágikus [paranormális] kommunikációra, annak az időskálák ezerszeres eltérése miatt az imádkozáshoz vagy a mantrázáshoz hasonló türelemmel kell ismételgetni a kérdését vagy a kérését.
A kapott válaszokkal kapcsolatban sem árt a türelem, hiszen megfelelő transzfromáció [pl. egy előzetes „szótár”] nélkül a földönkívüli fogalmak és jelentések is legalább ezerszer „hosszabbak” és bonyolultabbak.
Nem könnyű tanácsot kérni és kapni egy nem mágikus kommunikációban a földönkívüliek és az emberek között, mert a párbeszéd ideje alatt többszörösen lejár a „hétköznapi” [gyakorlati-taktikai] problémák szövegkörnyzete és szavatossága. Eleve nehézkes párbeszédről beszélni ott, ahol az egyik szemlélet tehetetlenségi ereje és rugalmatlansága ezerszer nagyobb a másikénál.) Mégis az elérhető legkövetkezetesebb igazság garantálja a lehető legjobb esélyt és biztosan többet használ mint árt, főként egy magára hagyva is összeomló helyzetben.
Ég és föld, menny és pokol, két földökívüli „erő” és befolyás... nem abban a szereposztásban, ahogyan a hatalmi harc erőszak-kuluszának világvallásai tanítják.
Ég és föld, menny és pokol, két földökívüli „erő” és befolyás... nem abban a szereposztásban, ahogyan a hatalmi harc erőszak-kuluszának világvallásai tanítják.
A "jószándékkal kikövezett úton..."
forrás: https://exopolitika.weebly.com/emberiseacuteg/az-emberek-vilaguralmi-osszeeskuveseinek-a-sorsa-a-foldonkivuliek-exopolitikai-terveiben
—————