A földönkívüliek és a Föld közös mitológiája (földi időszámítás szerint)

2015.12.18 11:18

A földönkívüliek és a Föld közös mitológiája

(földi időszámítás szerint)

 
 

13,7 milliárd: ez a világmindenség születik

13,2 milliárd: a csillagok első generációja születik (a negyedik világszint 5%-a)


12,7 milliárd: a csillagok második generációja születik (a negyedik világszint 7%-a)


     9 milliárd:    a lények első generációja születik (a "TEREMTŐK") - a Tejútrendszer "halo"-ja születik ("TEREMTŐK": első generációs, 8,82 milliárd év hosszú, mono-makro kultúrák)


4,59 milliárd: a csillagok harmadik generációja születik - a Tejútrendszer és a Naprendszer születik a lények első generációja ébred


4,5 milliárd:a Föld (az egyetlen nem istenről elnevezett bolygó a Naprendszerben [a "talaj") születése és a Hold kiszakadása


4,4 milliárd: a Föld felszíne és a földi óceánok születése - aminosav-meteoritok


 4 milliárd:a kémiai evolúció kezdete a Földön (cukor, aminósavak, baktériumok, sejtmag nélküli egysejtűek)(multi-mikro kultúrák megjelenése)

 

Picture


2,5 milliárd:a földi légkör oxigenizációja közel 1 milliárd éven át (1,6 milliárd: oxigénnal telített légkör)


1 milliárd: az ORINOIDOK megteremtése/születése

 

A KÍSÉRLETI GALAXISOK

 

hatodik fokozatú, "Gondoskodó" kultúrák kísérleti kultúrákat hoznak létre egy speciális célra egy számukra "elkülönített" galaxisban. A kísérleti kultúrák a legtöbb esetben "gyors érlelésűek", ami azt jelenti, hogy a fejlődésük a legtöbb esetben mesterségesen gyorsított. 

 

A kísérleti, gyorsított kultúrák a legtöbb esetben  a lehetőségeik legvégső határáig kockáztatnak, ami miatt folyamatos egyensúlybontásban és egyensúlyvesztésben táncolnak az összeomlás szélén. 

 

A kísérleti kultúrák olyan kozmikus "kulcsfigurák", akiknek a sikere és a kudarca külön-külön is kozmikus jelentőségű és "világmegváltó" vagy katasztrófális hatással van a világmindenség fejlődésére. 

Egy ilyen, különleges "világmegváltó katasztrófa-galaxis" a Tejútrendszer és ilyen kísérleti, gyorsított kultúrákat hozott létre az ott kialakított orionida populáció

 

 (az Orion-terv).

 

A világmindenségünk első lélek-generációja már évmilliárdokkal ezelőtt felébredt mindenfelé a negyedik világszintű szuperhalmazokban. 

Fejlődésük során alakultak át azokká a szuperlényekké, amelyek az ötödik világszintű szuperpopulációkban alakítják a fejlődési mintákat és igazítják az állandókat. A negyedik világszint későbbi lélek-generációi további és más ötödik világszintű lényeket és szuperpopulációkat hoznak létre. Ez a mi negyedik  világszintünknek a küldetése.

Mivel az egyetemes teremtés legfontosabb forrása maga a kreativitás és ennek legfontosabb korlátja a lelki sokféleség és az újabb nézőpontok szűkössége, ezért a negyedik világszinten élő hatodik fokozatú kultúrák külön figyelmet fordítanak arra, hogy a teljes negyedik világszintet megőrizzék lélekbölcsőnek. 

Az erre specializált galaxisokban ezért gépi civilizációk kifejlődését és elszaporodását segítik elő, majd ezekre a gép-civilizációkra és a gépesített intergalaktikus csillagmérnökökre bízzák a keltetés és a lélekébredés viszonylag összehangolt (galaxisonként lényegében független) szolgálatát a teljes negyedik világszinten. Ezek a "galaktikus gondozógépek", ezek a gépszolgálatok csak akkor avatkoznak be az ébredő kultúrák életébe közvetlenül, ha valamilyen egyetemes vagy kiterjedt veszély fenyegeti a keltetést és a lélekszaporítást.

A galaxisok alapfeladatát és karakterét a hatodik fokozatú kultúrák határozzák meg és a kísérleti csillaghalmazokat is ők választják ki.

A Tejútrendszer feladata több szempontból is egészen különleges, kivételes a kivételesek között is, mert 

MÁGIÁRA KÉPES LÉLEK -populációkat kell elősegíteni benne már a negyedik világszinten. 

 

Az ötödik világszint és a negyedik világszint hatodik fokozatú kultúrái olyan negyedik világszintű és különleges kultúrákat igényeltek a keltető gépszolgálattól, amelyek nem egyszerűen a szuperlények és a szuperpopulációk újabb típusait hozzák majd létre, hanem 

már a negyedik világszinten képesek az ötödik világszinten futtatott mintázatok negyedik világszintű finom illesztését és finom hangolását elvégezni. Ez a munka nem más, mint a mágia, vagyis a mintázatok közvetlen lelki érzékelésének és lelki formázásának a tehetsége és műveltsége, ami eredetileg az ötödik világszintű lények felelőssége, kiváltsága és küldetése. 

A Tejútrendszer az a kivételes galaxis, amelyikben a lélekgondozó gépszolgálat a mágikus civilizációkat próbálja elősegíteni.

Bár az ilyen kísérletben a galaxis minden porcikája akaratlanul is részt vesz, az ébredőknek otthont adó bolygórendszereket a gondozó szolgálat választja és/vagy alakítja ki. 

A Naprendszer és a Föld korántsem az egyetlen, ahol mágiára képes kultúrát próbálnak elősegíteni a Tejútrendszereben és nem is az egyetlen humanoid rendszer ebben a galaxisban. A Naprendszer különlegessége abban áll, hogy egy korábbi és a 

mágiában kiemelkedően erős, de elfajult, ezért a negyedik világszinten fogságba vetett és az ötödik világszintről is megfigyelés alatt tartott drakonoid populációt is tartalmaz...

Továbbá egy csillagközi háborúban megrontott emberiség is kulcsszerepet kap benne, ami összességében egy váratlan és járványos értékdilemma elé állítja az egész Univerzumot.

 

Kozmikus válság az Orion Szektorból



Az összes kreatív világszint válságban van, mert egyre nehezebb felülmúlni a teremtő istenünktől kapott istenébresztő-mintázatokat. 

Válságban van az ötödik világszint, mert rendre túlterheli a negyedik világszintet. Ennek a problémának az egyik legsúlyosabb része, hogy az ötödik világszint „a gombhoz varrta a kabátot” amikor előbb alakította ki a szerszámokat (a gondviselő szolgálatokat) és csak 

utána jelölte ki a feladatot (a lélekébresztési projekteket).



Válságban van a negyedik világszint, mert a keltető gépszolgálat minden csillagrendszerben jelentős terhelésnek van kitéve és az univerzum egyetemes fejlődése inkább megnehezíti a gondviselést, mint megkönnyíti.

 Bár a keltető gépszolgálatok is fejlődnek, korántsem fejlődnek annyira, mint a környezetük és a rájuk bízott lélek-generációk, ezért egyre elavultabbak és egyre többet hibáznak

Ezt a bajt súlyosbítja az a természetes összeütközés, amelyben majdnem minden ébredő lélekpopuláció a gépszolgálatra támad a fejlődése egy meghatározott szakaszán, mintha csak egy kamaszkoron haladnának át, és a gondviselőik ellen lázadnának. A gyarapodó tapasztalat ellenére, egyre nehezebb a gépszolgálatnak sikeresen megoldania ezeket a konfliktusokat és egyre gyakrabban és egyre sikeresebben rombolják le a gépszolgálatot az újabb ébredők.

Az igazi fenyegetés azonban az, hogy a gépszolgálatnak az önfejlesztő rendszerek között kell szolgálnia az önfejlesztő rendszereket, de érdemi önfejlesztés nélkül. Maga a kötelezettségük és a feladatuk nem engedi, hogy olyan mértékben kutassák az önfejlesztést és olyan mértékben csoportosítsanak erőforrásokat az önfejlesztésükre amennyire szükséges lenne és amennyire az önfejlesztő rendszerek ezt megtehetik. 

A gépszolgálat egy született „aggastyán” s úgy növekszik a hátránya, hogy a letűnt korszakok élik benne túl magukat túlságosan.



Minden galaxisban elkerülhetetlenül le kell állítani idővel a civilizációk elfajuló keltetési folyamatát.

Válságban van a negyedik világszint, mert egyre gyakrabban és egyre mélyebben szennyeződik az ötödik világszintű mágikus korrekcióktól. Nagy az esélye annak, hogy a két világszintet egymástól megtartó "mágikus szigetelés" „átázik” és egy mágikus rövidzárlatban egymásba omlanak. Egyre gyakrabban alakulnak ki mágikusan koraszülött, éretlen, de nevelhetetlenül öntörvényű és önmegsemmisítő kultúrák, amelyek mágikus viszont-szennyezéssel okoznak felmérhetetlen károkat az egyetemes teremtésnek és örömkiterjesztésnek. A mágia-szivárgásból eredő fekete mágia mérgezés kozmikus súlyosságát jól mutatja, hogy védekezésbe torzítja a megelőzést és megfertőzi magát az immunreakciót. A negyedik világszint Orion-kísérletért felelős, hatodik fokozatú kultúrái és gondviselő szolgálatai ott tartanak, hogy - az ötödik világszintű, célzott hangolási kísérlet ellenére - mégis lezárnak minden további lélekszaporítást az egész Tejútrendszerben és kimenő rendszerben leállítják a lélekbölcsőket.

Külön problémát jelent ezen belül, hogy az önfejlesztésében korlátozott, automatizált gondviselés ki van zárva a mágiából és egyszerűen képtelen érzékenyen felmérni és megfelelően kezelni az ébredő kultúrák mágikus anomáliáit. A gépszolgálatok újabban speciális, mágikus támogatást kapnak az ötödik világszintű lényektől, de ez is csak növeli a magasan integrált ötödik világszint túlterhelését és súlyosbítja a mágikus "átázást".

A bajok forrása, hogy egyáltalán szükség van negyedik világszintű mágikus lényekre a nanomágiás mintaillesztésekhez, miközben a mágia ötödik világszintű lélekfejlettséget követel. A negyedik világszintű lények nem érhetik el ezt az érettséget természetes módon, hanem kizárólag mesterségesen, egy speciális fejlesztésnek és gyorsításnak köszönhetően, amire viszont az esetek többségében rosszul reagálnak, túlterhelődnek és elfajulnak. A probléma már "szakkifejezést" / "gúnynevet" is kapott a mágia nélkül működő gépszolgálatoknál: megalomágia.

Minél tökéletesebb a világ, annál nehezebb javítani rajta, csakhogy a javítás nélkül összeomlik. A javítás azonban túlterheli.

Tulajdonképpen ezt, a hanyatlóan fejlődő fejlődés problémáját oldja meg a rendszeres újra kezdés, de az újrakezdések között minden szinten és rendszerben sorsdöntő alkalmazkodási ("hamleti") probléma, hogy tűrni kell-e vagy lázadni és az alkalmatlanság vagy a túlterhelés okoz-e válságot?



Világmegváltó katasztrófa-galaxis



A Tejútrendszer Orion-válságában a világmindenség minden jelentősebb válsága koncentrálódik, ráadásul az orionidák számára mindez nem világosítható meg eléggé.  

Az Orion-hiba úgy lett nagy jelentőségű a világmindenség és az egyetemes teremtés szempontjából, hogy azzal kizárólag a szakértők vannak tisztában és szinte csak azok kísérik kiemelt figyelemmel.

A páciens egy gyermek és még ha ért is valamit a gyermekségéből, nem értheti a gyermekbetegségét.



A kultúrák, így az orionid kultúrák is viszonylag hosszú idő alatt válnak kozmikussá a saját életciklusukban mérve. Ha a mágikus érzékenység és hatékonyság fejlesztése miatt a természetesnél korábban kell elérnie egy kultúrának a magasabb szintet, akkor kozmikus nevelésre van szüksége. Sajnálatos módon nem lehetséges kozmikus nevelés egy kozmikus közösség és egy kozmikus érintkezés nélkül, amitől azonban a legtöbb gyorsított kultúra elsorvad vagy elfajul.

A sorvadó és elfajult lények és kultúrák fenyegetik és mérgezik a környezetüket, de 

nem altathatók el és nem törölhetők el, amíg nem állapítható meg egyértelműen a sorvadás vagy az elfajulás visszafordíthatatlansága. 

 

Az Orion Szektor és ezen belül az emberiség válsága abban is különleges, hogy egy példátlanul hosszú fejlődési-hanyatlási intervallumban határeset, egy olyan hosszú intervallumban, amelynek a kozmikus mintatorzítási és lélekmérgezési kockázata, valamint a mágikus helytállása is egyaránt ismeretlenül nagyobb. 

A rendkívül ellentmondásos emberiség gyakorlatilag egy szorongató válság kellős közepén kárhoztatja tehetetlenségre-tétlenségre a gondviselő gépszolgálatot és nem enged meg többet, mint az egyre több mikrofordulópont és ismeretlen szereplő kikutatását. 

Az emberiség és az Orion-válság ennek a különleges anomáliának köszönheti a megtűrését.

 

Picture

 

Az Orion-terv

 

hatodik fokozatú "Gondoskodók" kísérleti galaxist hoztak létre a Tejútrendszerből és a galaktikus gondozógépre bízták az ide telepített kísérleti populációk keltetését. 

A kísérleti drakonoidok és humanoidok mágikus kultúrái a Tejútrendszer Orion szektorában nevelkednek és közös néven orionidoknak nevezik őket. 

A negyedik világszint mérettartományának a közepére és annak is a felső szélére méretezett drakonoidok, valamint a negyedik világszint középtartományának az alsó szélére méretezett humanoidok kettősrendszere egy különösen érzékeny (tehát hatékony, de sérülékeny) együttműködési párost alkotnak az Orion-terv szerint.

A negyedik világszintű mágikus lények elősegítéséhez egy legalább 49 (7x7 dimenzió) nagyságrenden át egymásba ágyazott ciklushalmaz többszörösen összetett és mégis stabil rendszere szükséges

 

a fantázia, az empátia, a kreativitás és a fizikai buzgalom kiugróan magas fokával, a fejlődési generációk összetartására alkalmas tárgyi kultúrával és olyan tág individuális szabadsággal, ami biztosítja a nyelvi rugalmassághoz és az állandó szempontváltásokhoz nélkülözhetetlen és kritikusan magas szempont-gazdagságot.

 

A tanulékony és kiemelkedően önfejlesztő individuumok csak kiemelkedő társas érzékenység mellett életképesek és viszont, a kiemelkedő társas érzékenység lehetetlen a tanulási képesség kiemelkedő foka nélkül. Mindennek előfeltétele a szintén kivételes mozgékonyság.

drakonoidokat a lehető legerőteljesebbre és a legstabilabbra mértezték, de ez a dinamikus rendszerek törvényei szerint lassabbá is tette őket. 

humanoidokat a lehető legfinomabb felépítésű, a leggyorsabban generációt vedlő és a leggyorsabban fejlődő lényekké tervezték, ami a viszonylagos törékenységükkel és instabilitásukkal jár együtt. 

A drakonoid robosztusság hátrányait röpképesség, katlan-bendő és fényevés enyhíti. 

A humanoid törékenységet az átlagosnál magasabb szaporaság és a standard biohulladék-evést támogató, magas környezeti ökoszaporaság ellensúlyozza.



A terv szerint a két populációnak együtt kellene működnie egy a sajátosságaikat funkcionálisan kiaknázó munkamegosztásban. 

 

Utólag a két tenyészet konfliktusa felvetette a keresztezésük lehetőségét, de ez a sajátosságaik átlagolása és a lerontásuk lett volna, amit a "Teremtők"/"Gondoskodók" gyorsan elvetettek. 

A két populáció együttműködése hatványozottan előnyösebb - rugalmasabb és összetettebb -  lenne, mint bármilyen uniformizálásuk, hibridizálásuk és koncentrálásuk.

A "Teremtő"/"Gondoskodók" gyorsítással megrontott drakonoidoktól részben megrontott humanoidok is közveszélyessé  váltak és megrontották a földi rokonaikat, az emberiséget.

Az elfajult drakonoid kultúrák után blokkolni kellett az elfajult humanoid kultúrákat is.



Az orionida drakonoidok és a humanoidok múltja és jövője a hasonlóan rosszul beállított, rosszul kezelt és elfajult rendszerek borzalmait mutatja, de egy közbülső és nehezen értelmezhető szakaszban különösen sikeresnek és tanulságosnak látszik a fejlődésük.

 

Végső soron vigyázni kell rájuk, gondoskodni kell a kivételeikről és egyelőre tűrni kell az önmegsemmisítésüket, mert nem egyértelmű a helyzetük. 

De biztosan nem oldható fel velük szemben az intergalaktikus blokád. 



Az Orion válság túlnőtt magán. Az egyetemes tanulási folyamat szerves része lett és már ezért sem törölhető.

Más szörnyűséghez hasonlóan ez sem volt szándékos vagy pláne tervezett, de a tanulságai és az általa kiváltott lelki immunfejlődés miatt immár kitörölhetetlen. 

Nem úgy elkerülhetetlen jelenség mint a gyermekkor, hanem úgy mint a gyermekbaleset.



A drakonoidok



Közel 570 millió évvel ezelőtt, a nevelési terv alapján és egy kozmikus baleset elkerülése érdekében, a galaktikus lencse középsíkja fölött, az "Orion" és a "Nyilas" galaktikus karok közé eső lokális űrbuborék "Orion szektorában" gyorsították fel a Teremtők a drakonoidok fejlődését. 

 

Ezzel akaratlanul is túlterhelték és eltorzították az "elsőszülöttek", az "első angyalok", a "klingon sárkányok" fejlődését. 

 

A hódító ragadozóvá romlott drakonoidok megtámadták az Orion szektor Lant csillagrendszerében születő humanoidokat és 67 millió évvel ezelőtt kirobbantották a csillagközi szektor-háborút. 

A humanoidok maradéka csak a gondozógéptől kapott csillaghajók és eszközök segítségével tudott elmenekülni. A humanoidok kisebbsége négy félrevezető elrugaszkodást hajtott végre a támadással ellentétes irányokban, miközben a többségük egyetlen, különösen nagy intergalaktikus ugrással, rögtön egy szomszédos galaxisba távozott.

Az egyesült humanoidok közös kirajzásának első különválási és elágazási pontja a Naprendszer környékén volt és a drakonoidok azonnal követték őket ide, de innentől lelassult a drakonoid invázió, mert a bekerítéstől és az utánpótlási rendszereik elvesztésétől tartva már óvatosabban és nagyobb erőket felhalmozva nyomulnak a humanoidok után. 

 

A drakonoidok és a humanoidok harcának a második szintjén döntő tényező a galaxis mag erejének a megszerzése, ezért mindkét kultúra egy-egy különítménye a lehető leggyorsabban - de a központi területek energia-koncentrációiból adódó és növekvő veszélyek miatt egyre lassabban - halad a galaxis magja felé. 

A humanoid különítmény a galaktikus lencse síkjában, a rövidebb és veszélyesebb úton mozog a Plejádok és az Alcyon irányában, miközben a drakonoidok egy kerülő úton sietnek a mag felé a galaktikus lencse síkja felett.

A humanoidok félrevezető különítményei a saját rendszereikkel vették körül azt a menekülési és üldözési útelágazást. Így kapott kiemelt stratégiai jelentőséget a Naprendszer környéke, mint a drakonoidoknak állított humanoid csapda, mint  közvetlen érintkezési pont, mint a legforróbb nyom és a legjobb továbblépési zóna a galaktikus mag megközelítéséhez. 

A drakonoidok koncentrált többsége szünet nélkül, de vigyázva hatol be a szétszóródva lesben álló humanoid rendszerek közé.



A drakonoidok is benépesítettek nagyon sok csillagrendszert és a hüllőszerű csillagnépek galaktikus őseinek és természetes uralkodóinak tekintik magukat. 

 

De a galaktikus parazitává lett drakonoidok csak addig működőképesek, amíg gyorsuló mértékben terjeszkednek, amiben a szükségesnek látszó óvatosság már határozottan gátolja és megosztja őket taktikailag és politikailag. 

Mindeközben a gondozógép folyamatosan és nagy mértékben szűkíti a drakonoidok mozgásterét, ami azzal a kockázattal jár, hogy sarokba szorulva és őrjöngve, az egyébként is önpusztító darkonoidok egész világokat és szektorokat ránthatnak magukkal a megsemmisülésbe.



A drakonoidok egy harcias, terjeszkedő és szigorú hierarchiában élő, ragadozó faj, az erőszak-kultúra galaktikus forrásai. 

 

Az átlagosan 5 m magas és közel 1 tonna tömegű szárnyas lények kasztja (a "Ciakar faj") irányítja az átlagosan 2 m magas és galaxis szerte rettegett harcosok kasztját (a "Draco fajt"). 

Érzelmileg rendkívül stabilak és erősek, mikromágiában fejlettek, különösen ravaszak és mindig fenyegetően lépnek fel.

Megvetik a lágyságot és a szelídséget. A humanoidokat alacsonyabb rendűnek tartják és felhasználják őket, mint ERŐFORRÁST.

Egy jó szándékú és a humanoid régióba menekült kisebbségük, a "lófejű hüllők" (a "gungák") hozták létre az első földi civilizációt, jóval az űrháború és az emberiség megjelenése előtt.

A világmindenségünk történetében ez az első válság a negyedik szintű mágiával kapcsolatban. 

 

A drakonoid kultúra a lelki érésénél gyorsabban, nem a terv szerint érte el a mágikus képességeket és az űrutazást. 

 

A drakonoidok ártalmasan korán akarnak bekapcsolódni az egyetemes teremtésbe. Nem a mintaformálásra koncentrálnak, hanem a közvetlen és a számukra valójában átláthatatlan tértechnológiára, amivel akarva-akaratlanul, de mindenképpen súlyosan károsítják a kozmikus biztonságot és a gépszolgálat munkáját. Mindezen túl, olyan csillagmérnöki munkától akartak megmenteni bizonyos világokat, amelyeket nem is fenyegetett egyértelmű veszély. Kellő tapasztalat hiányában rosszul ítélik meg az energia és térformációk mintázatait és azok lefutását. Olyan eljárásokba kellene beavatni őket, amilyenekre még éretlenek és gyengék - minél inkább követelik maguknak, annál gyengébbek. 

A lázadó korukba léptek és a szuperlények segítségén fellelkesedve lettek bizalmatlanok minden gépszolgálati korlátozás és figyelmeztetés iránt.

A humanoid populáció megtámadása és megrontása a legszerencsétlenebb lépésük volt. 

 

Főként ennek a következménye lett a humanoidok többségének koraszülött szétszóródása az Orion szektorban, a Naprendszer elfajulása, a humanoidok önfejlesztési mániája és genetikai öntorzítása, a földi emberek tenyészeteinek kifejlesztése az " ISTENEK KÉPMÁSÁRA", de az emberiség LÉLEKÖLÉSE  is. 

 

Ennek a következménye lett a naprendszer börtön-szektorrá alakítása és a Naprendszerben rekedt orionidák többségének szinte fanatikus törekvése a mágikus blokádtörésre és 

 

a „Kijárat” megtalálásra.



harmadik civilizációs fokozatú drakonoidok (3. prekozmikus, éretlen, elfajult, (planetáris - pl. 4 x 10[16] és 4 x 10[26] watt közöttide tartoznak pl. a harcias drakonoidok, a szükék és az annunakik) alábecsülik az erőszakosság kultuszát és annak a maradandó lélektorzítását. 

Máig nem hiszik, hogy ne volnának képesek uralni az    erőszakot. 

Megingathatatlanul bíznak benne, hogy ellenőrizhető az erőszak kiskapuja és kerülő útja. Ez a hitük táplálja az emberi fogalommal „machiavellizmusnak” nevezett hozzáállásukat, vagyis azt, hogy a cél szentesíti az eszközt. 

Ez volt az első dolog, amivel megrontották az emberiséget: megtanították az embereket a hatalomkultuszra, az elvtelen hűségre, a becstelenségre és a gyilkolásra.



A HUMANOIDOK



A humanoidok a Lyra gyűrűköd környékéről, a Vegaról származnak és elhivatottan szolgálják az ökoszisztémák és a planétalények kialakulását és fejlődését. Szenvedélyesen kutatják a fejlődési mintázatokat. 

Eredetileg nagyon szelídek.

Súlyos dilemmájuk a negyedik szintű nanomágia teljesítése az életveszélyessé vált galaxisban vagy akár a galaxison kívül. 

 

A humanoid populáció közel 40 millió évvel ezelőtt, a nagyjából 27 millió földi évig elhúzódó űrháború nyomán a népessége 1/3-ra csökkent a galaxisban.

A vegai menekültek 5 fő irányba szóródtak szét (a Vegától távolodás mértéke szerint):
 

  1. a Naprendszer környéke (a Világok Szövetsége: Naprendszer, Alfa Centauri, Procyon, Szíriusz, Epszilon Eridani, Tau Ceti, Wolf 424 ... - 15 fényéven belül a galaktikus egyenlítő síkjában

  2. Arcturus rendszer (40 fényéven belül a galaktikus egyenlítő fölött)

  3. Plejádián rendszer (380 fényév)

  4. Riegel rendszer (860 fényév)

  5. ANDROMÉDA rendszer (2,5 millió fényév)

Picture

 

Piros vonal jelzi az Eltanin felől a Vega-ra támadó drakonoid invázió érkezését és a vastagabb kék vonalak jelzik a menekülő humanoidok szétszóródását az öt fő irányba (Szíriusz, Arcturus, Riegel, Plejádián-Alcyon, Androméda). Vékonyabb kék vonal jelzi a Riegeltől a Zéta Reticulihoz visszatérő humanoidokat.



A Tejútrendszeren kívülre  menekült ANDROMÉDAIAKÉ a legnagyobb, a legerősebb és a legtávolabbi humanoid populácó. 

 

Központjuk a Zenetae rendszer a szomszédos Androméda törpegalaxisban. 

A különösen nagy távolság ellenére is a tagjai maradtak a 139 csillagrendszert tömörítő Egyesült Orionfajoknak. A tudományos kutatásoknak és a csillagrendszerek felkutatásának és feltérképezésének élnek. Az ötödik fokozatú kozmikus társadalmuk    a tanulás és a tanítás köré szerveződik. 

Távolságtartók és a be nem avatkozás politikáját követik. A földi emberiségről azért nincsenek rossz véleménnyel, mert tudják, hogy az emberiség más, földönkívüli kultúrák áldozata.

A galaxis legfejlettebb, ötödik fokozatú humanoid populációja az átlagosan 1 méter magas, zöldeskék és mandulavágású szemű arcturusiak

Rendkívül türelmesek és támogatják a magas, szőke plejádiánok misszióit.

A fehér bőrű, magas, szőke plejádiánok többsége az Alcyon rendszerbe távozott a galaktikus mag felé

A hátramaradottak az ORIONIDA humanoidok erőszak-mentes védelmi különítményének (utóvédjének) tekintik magukat. 

A hátramaradott plejádiánok csoportjai az Aldebaran, az Epszilon Eridani és a Tau Ceti rendszereket fogalalták el. A plejádiánok harmadik fő csoportja menekült a plejádiánok közül a legmesszebb, a drakonoid érkezéssel pontosan ellentétes irányba, a Riegel rendszerbe.

A RIEGELI plejádiánok a SAJÁT FAJUK GENETIKAI MANUPULÁLÁSÁVAL akart ELEVEN  fegyvereket (harcosokat) kovácsolni a drakonoidok ellen. 

Az ÖNMAGUKBÓL KIFEJLESZTETT , szürke, szőke óriások azonban fellázadtak és három generációnyi időn belül (kb. 350 földi év), "villámgyorsan" átvették a hatalmat a teremtőik felett. 

 

A felszín alá költözés és a termonukleáris világrombolások árán a szürke, szőke óriások minden riegeli világot meghódítottak és a teremtőikből kicsiny, szürke birobotokat gyártottak katonáskodni és dolgozni. 

 

Az óriási szürkék vezette kis szürkék tömege agresszíven terjeszkedik a humanoid világokban és önmagát szaporítja az élővilágok teljes felélése és lerombolása árán. 

 

harmadik civilizációs fokozatig jutott szürkék mindenütt egy felszín alatti, mély bányavilágban élnek és a hatalmi harcnak rendelik alá az életüket.

A matriarchátusban élő, szürke és szőke óriások nagyon vékonyak és magasak, nagy fejjel és hatalmas, hipnotikus, fekete szemekkel. 

Központi világuk a világmindenség legnagyobb és robbanás előtt álló szupernóvájaként ismert Betelgeuse rendszere, amit már csak a biorobotjaikkal működtetnek. 

A vékony szürkék visszafelé terjednek a biorobotokká változtatott teremtőik, a plejádiánok menekülés útvonalán a drakonoidok felé és a legközelebbi bázisuk a galaktikus sík alatt, a Naprendszertől 39 fényévre úszó Zéta Reticuli rendszer.

A riegeli plejádiánok egy kis csoportja elmenekült a szürke, vékony és szőke óriások elől és visszasietett a humanoidok kozmikus elágazási pontjának a közelébe, ahol a Naprendszertől alig több mint 10 fényévre haladó Procyon rendszerben próbáltak új életet kezdeni. [A procyoni karakterek közül való a fenti "ÜZENET" cím alatt megjelenő arc-részlet is.] A szürkék azonban követték őket és a félelem és a hatalomvágy felgerjesztésének a segítségével a hipnotikus-kulturális hatalmuk alá vonták a procyoni vezetőket. A procyoni plejádiánok egy kisebbsége azonban paranormális technológiát hozott létre és ellentámadásba ment át. 

A szürkék hiába nagyon erősek idegileg és technikailag, egyelőre nem képesek a paratechnikára, ezért erőteljesen fejlesztik, keresik és rabolják az új és hatásos génszekvenciákat (pl. az embereken végzett kísérletek segítségével).



A Naprendszer közelében működő plejádián rendszerek paratechnológiával integrálták a cyber-technológiát és ismerik az időutazás technikáját is. 

Védelmezik a humanoidokat a drakonoidoktól és a vékony, szürke óriásoktól is.

 

Picture

 

15 fényéves övezeten belül, fehér kör jelzi a Földhöz legközelebbi humanoid rendszereket (Világok Szövetsége) és piros kör a legközelebbi drakonoid rendszert. Látható, hogy a drakonoidokhoz és a vegai katasztrófához legközelebbi jelentősebb humanoid rendszer pillanatnyilag a Naprendszer.

A Naprendszer közelében hátramaradt negyedik civilizációs fokozatú humanoidok mutatják a legnagyobb változatosságot. 

A tudományos kutatásnak élő, ummóiak a Wolf  424-es rendszerben, a macskaszerű, hegyezett fülű, kék szemű és paratechnikára képes szíriusziak és a földi emberekhez a legközelebb élő és a leginkább hasonló, naiv alfa-centauriak.

A "Orion-háború" második szakasza a humanoidok szétszóródásával kezdődött és még mindig tart középpontjában a Szíriusz rendszerrel. 

 

Erkölcsi szempontból egyik orionida csoport sem egységes, bár a drakonoidok között gyakoribbak az erőszakos megoldások és az erőszakot támogató csoportok, a humanoid csoportok között pedig az együttérző és együttműködő megoldások hívei vannak többségben. 

A harcok viszonylagos kiegyensúlyozottságát és elhúzódását főként az okozza, hogy a belső megosztottságokon és ellentmondásokon túl mindkét oldal súlyos hátrányokkal és előnyökkel tud számolni a másikkal szemben. 

Az erőteljesebb drakonoidok robosztussága és energiaigényessége lényegesen nagyobb hajókat és nagyobb energiaigényű ugrásokat követel, ami jelentősen korlátozza a drakonoidok mozgását és fürgeségét. 

A humanoidok - és legfőképpen a kifejezetten erre a célra kialakított apró humanoidok - sokkal könnyebben, gyorsabban és többfelé tudnak mozogni, de nehezebben védik meg a rendszereiket "földharcban".



A mozgékony és törékeny humanoidok aszimmetrikus gerillaháborújának és a robosztus, de lomha drakonoidok áradat szerű nyomulásának az erőviszonyát jelentősen befolyásolja a nagyobb és többféle kozmikus energiákhoz való hozzáférés, a biotechnológiai igazítás és a genetikus hibrid-fejlesztés, de legfőképpen a paratechnológia elmélyítése

amiben kulcsfontosságú lehetőséget ígér a földi humanoid tenyészetek projektje.

 

Ezek a projektek azonban rendkívül - akár évmilliókban mérhetően - időigényesek, ezért különös előnyt jelent az időutazás technológiája és az időugrások kölcsönös blokkolásainak a tudománya, az időháború és az időtaktika, amiben gyorsan és viszonylag könnyen felhalmozható a kezdeti előny és amiben egyelőre a humanoidok állnak jobban.



A drakonoidok csak a legutóbbi időkben mélyedtek a genetikus önfejlesztésbe, a speciális hibridek kialakításába és a kifejezetten apró drakonoidok kialakításába, de egyelőre nem túl nagy sikerrel, mert az elszántan harciassá vált drakonoid karakter lényege, hogy rendszeresen önveszélyes és primitív túlzásokra ragadtatja az apró drakonoid hibrideket.

 

Azok a drakonoid hibridek, amelyek intelligensen kontrollálják az erőszakosságukat, többnyire erkölcsileg és politikailag is gyorsan meghasonlanak.



A humanoidokat üldöző drakonoidok nem foglalkoztak a Naprendszerbe zárt társaikkal, hanem tudomásul vették, hogy a legközelebbi humanoid rendszert már meghódították és későbbre halasztották a váratlanul megtalált "árulóik" ötödik világszintű konfliktussal is fenyegető kiszabadítását és megbüntetését. 

A támadási egyenesük szerint, habozás nélkül lecsaptak a Naprendszer-csoport központi bázisára, a Szíriusz rendszerre, ahol hídfőállást igyekeznek kialakítani és ahonnan a humanoidok által felállított csapdát szét akarják törni. 

Pillanatnyilag a Szíriusz rendszerben a legélesebb a harc és váltakozó szerencsével ellenőrzik azt a drakonoidok és a humanoidok. A drakonoidok a Szíriusz rendszerből portyáznak a humanoid rendszerek ellen, de legkevésbé a drakonoid ellenőrzés alatt állónak hitt Naprendszer ellen.

A Szíriusz rendszer 3362 évvel ezelőtt, egy orionida összecsapás nyomán súlyos megrázkódtatáson esett át és az ikercsillagok egyike, a Szíriusz A -és a társából kiszívott, gigantikus anyagáramlásban- felfalta a már régen vörös óriássá fúvódott társát, a "perzselő" Szíriusz B nagyobb részét. Ehhez a jelenséghez kapcsolódott a Földön az Aton-forradalom.

A "kutyafejű" drakonoidok által megtámadott, részben elfoglalt és részben kiégett "Kutyacsillag" rendszerből a szíriusziak egy része elmenekült, de beleütköztek az időközben megérkezett vékony, szürke óriások világaiba, ahol a két humanoid csoport konfliktusba keveredett. 

A szorult helyzetbe került szíriuszi menekültek végül elfogadták a vékony, szürke óriások könyörtelen politikáját és - mint

 "renegát szíriusziak" - megállapodtak végül egy közös, és mindegyiküknél erősebb (a szíriusziak és a vékony, szürke óriások katonai előnyeit egyesítő) humanoid hibrid létrehozásában a drakonoidok ellen.

Így hozták létre  a legnagyobb drakonoidokhoz mérhető rendkívül harcias, erőteljes és öntörvényű ANNUNAKI-kat, a szürke, nyúltkoponyájú óriásokat, akik az Aquila halmaz Nibiru ("kettő között megosztva") és Altair rendszereiben alakították ki a központjukat, 16 fényévre a Naprendszertől.

ÚJ SZÖVETSÉG

 

Az orionidák belső konfliktusában egy új törésvonal van kibontakozóban, ami átveheti az eredeti drakonoid-humanoid konfliktus helyét. 

A Földön már kialakult az emberiség függetlenségét és "emberségét" védelmező atlantida drakonoidok és a plejádián humanoidok szövetsége

 

az emberiséget a hatalmi harcba manipuláló szíriuszi-szürke-annunaki humanoidok és a lemúr drakonoidok alkalmi együttműködésével szemben.



Az orionidák belháborúját azonban nem a darkonoidok és a humanoidok puszta erőviszonya dönti el és nem is egy önkényes ötödik világszintű akarat, hanem az erkölcsi letisztulás és a lelki ébredés, ahogyan azzal több drakonoid és humanoid csoport már évmilliók óta tökéletesen tisztában van.

 

Ennek csak a "kölcsönös önmegsemmisítés" az alternatívája.

 

Picture

Picture

 

 


A FÖLD-TERV

 

A Teremtők 4,5 milliárd évvel ezelőtt indították útjára a Föld-projektet az Orion-projekt részeként. 300 millió  évvel ezelőtt békés drakonoidok menekültek a Földre a saját elfajult társaik elől. A magukkal hozott belső konfliktus és háború a Föld élővilágát sem kímélte. 

A teljes megsemmisüléstől a teremtők és a vegai humanoidok védték meg őket, de a kapott segítség öröme eltorzította és megosztotta a földi drakonoidokat is. 

A földi drakonoidok többsége korlátlan közlekedési szabadságot követelt magának a Teremtőktől - a teljes negyedik szinten - és 67 millió évvel ezelőtt, az Orion Háború első szakaszának a kitörésével párhuzamosan, már a Földön is megvadult a drakonoidok többsége. Kitört az Első Sárkányháború a Kijáratért.

 

A földi darkonoidokat végül a Naprendszerbe zárták a humanoidok és a gondozó szolgálat.

 

A Föld nemcsak azért kapott kiemelt szerepet ebben a tragédiában, mert eleve mindkét orionida faj közös bölcsőjének, közös békéjének és közvetlen együttműködésének tervezték, hanem mert

 

ellenségeskedve bár, de de egy véd és dac szövetségben, éppen itt törekszik az orionidok szinte minden ága egy közös, mágikus hibrid létrehozására, amely képes feltörni bármilyen kozmikus és/vagy mágikus blokádot. 

 

Ennek a „Kijáratnak” is nevezett mágikus hibridnek  a prototípusát próbálják kialakítani a földi emberiségből. 

Az eredeti Föld-tervnek ez az elfajulása (olvasd el a Szófia I-I. részeket)olyan különös ellentmondásokat, anomáliákat és kozmikus immunreakciót generált a negyedik és az ötödik világszinten is, hogy kiemelten fontos lett a szuperlények és a gépszolgálat számára is. 

Fel is merült, hogy az emberiség túszul ejtése és manipulálása valójában nem a blokád-törő "Kijárat-lény" létrehozására irányul, hanem csak a magasabb erők provokálása és zsarolása, de ez mégsem valószínű, mert az emberiség mágikus ereje nyilvánvalóan túlnő a tehetetlen csalétek szerepén.

Az orionidok elfajult földi kísérletéről számos ismeretmorzsája és emléknyoma van magának az emberiségnek is. Tudomásuk van a „hierarchiákról” (a létezési szintekről), ezen belül a „szeráfokról” (a hatodik szintű lényekről), a „kerubokról” (az ötödik szintű lényekről) és az „arkangyalokról” (a mágikus szuperlényekről), a „trónokról” (a gép-szolgálatról), a különféle, erőkről, urakról, hatalmakról és végül, de nem utolsó sorban az „angyalokról” avagy az "istenekről" (a kísérleti mágikus fajokról) is.

 Mítoszokban és vallásokban megőrzött, de eléggé összezavarodott tudomása van az emberiségnek a földön kívül kialakult orionidák (az "istenek") teremtő közreműködéséről és viszályáról, de nagy általánosságban az embertenyésztés különböző sorozatairól is tud az emberiség és tud a nemesítésről, a lázadási kísérletekről és az elfajulásokról is.

A drakonoidok és a humanoidok földi összecsapásáról már sokkal kevesebb szó esik, de nem ismeretlen az emberek előtt a humanoidok elüldözése a Lyra rendszerből, a gépszolgálatnak köszönhető megmenekülésük és széterjedésük a Taurus, a Rigel és a Szíriusz B rendszerekbe, az erőszakos „sápadt óriásokká” alakított rigeliek elfajulása, az „annunaki” és a „kis szürke” hibridek előállítása és széttelepítése, valamint a Szíriusz A és a Procyon rendszerek ellenállása az egész Orion katasztrófával szemben.

Az orionidák válsága nem kímélte a földi emberiség történelmét sem. A Naprendszermásik különlegessége  - azon túl, hogy a drakonoid rendszerekhez legközelebbi jelentős humanoid rendszer -, hogy egyelőre az egyetlen "békés" humanoid-drakonoid közös rendszer.

40 millió évvel ezelőtt humanoid menekültek (a kék színű és fehér hajú "vegaiak") érkeztek a Földre és a földi drakonoidokkal békében elősegítették az emberfélék (a földi humanoidok) kibontakozását. Ez a kicsiny vegai csoport később már túl közelinek és túl szűkösnek érezte a drakonoid világokat és 24 millió évvel ezelőtt tovább menekültek a Földről. Bár a vegaiaknak ez a csoportja később is visszalátogatott még a Földre, a földi humanoidok gondozását lényegében a földi drakonoidokra bízták.

690 000 évvel ezelőtt jelentek meg először a Földön az annunakik és a földi látogatásuk viszonylagos rövidsége ellenére, jelentősen beleavatkoztak az emberiség tenyésztésébe. Teljesen feleslegesen megfenyegették az elsősorban a tengerek. másodsorban a föld mélyére költözött földi drakonoidokat, hogy vigyázzanak és pásztorkodjanak az emberiség fejlődése körül és ettől kezdve az emberiség teremtőinek tekintik magukat.

Az amúgy is többszörösen meghasonlott földi drakonoidokat túlterhelte ez a sokféle korlátozás és a populációjuk többsége (a lemúr sárkányok) 690 000 évvel ezelőtt egy mágikus háborúban ismét a populációjuk kisebbségére (az atlantida sárkányokra) támadt, hogy az atlantidák túszul ejtésével megzsarolja a gondozó szolgálatot és a fejlettebb humanoidokat és ezzel kikényszerítse a Kijárat átadását. 

A lemúrok azonban ismét vereséget szenvedtek, ami után egy ötödik világszintű elzárással korlátozták-bűntették őket. 

 

A gondozó szolgálat és a fejlettebb humanoidok gyakorlatilag elvették a lázadók "testét", a Földhöz "láncolták" őket. és a negyedik szinten csak asztrális-paranormális kapcsolatot engedélyeztek a lemúr sárkányoknak.

 

A földi drakonoidok nem lázadó kisebbsége (az atlantida sárkányok csoportja) megtarthatta a mélytengeri és a földalatti bázisait.



A "test" nélkül maradt lemúr sárkányok ettől kezdve csak médiumokon keresztül, az atlantida sárkányok segítségével és/vagy az emberiség közreműködésével tehetnek bármit a megerősödésükért és a kiszabadulásukért, ezért a nélkülözhetetlen eszközök és eljárások megszerzése érdekében szüntelenül és a lehető legnagyobb mértékben manipulálják az atlantidákat és az emberiséget, akik ezt gyakran kivédik, de néha nem.

 

Picture

 

A "GONDOSKODÁS"



A Föld is egy kísérleti lélekbölcső, amiben negyedik világszintű, de mégis mágikus kultúráknak kellene felnövekedniük.

A földi környezet egy elégségesen meleg, többszörösen összetett és az életformák gazdagodásának egy válogatottan megfelelő rendszere, hogy a kibontakozó kultúrák érzékenysége minél magasabb legyen. A földi evolúció időigényessége nem okoz gondot, mert nemcsak nagyon hosszú a Teremtők életciklusa, de a magasabb dimenzión át egyszerre tapasztalják és alakítják az emberek számára időben széthúzódó folyamatok teljes hosszát. (Az emberiség jövőjének ismerete még a "Gondoskodó" kultúrák számára sem pótolja a kulcsfontosságú részletek felkutatását és értelmezését.)

Eredetileg a Föld-projektben sincs öncélú erőszak és hatalmi harc csak a kifejletlenséggel járó természetes vadság.

Az élőlények jelentős része nem empatikus és intelligens élőlényekkel táplálkozik, hanem az energia-anyag "nyers" formáival (az egységes önszabályozásra, önképre, az élet és a halál "élményére" képtelen) "takarmány-lényekkel" (pl. az identitás nélküli növényekkel) és az elhullott élőlények hullájával. 

A szimbiózisra képtelen élősködők a gazdalényekkel együtt kiirtják önmagukat. 

De eredetileg éppen a ragadozó-vadászó életforma kényszerít olyan figyelemre, szándékelemzésre és feladatmegosztásra, ami hosszú távon elősegíti az empátia kifejlődését és a sorsközösség és a világrend felismerését. 

 

Az élővilág nem születik jónak, de a jóra hajlamosnak születik.



A "Gondoskodók" nem hagyják a gonosz elterjedését, de mindig van egy "minimális" reakcióidő, ami az áldozatok szempontjából "könyörtelenül" hosszú és semmilyen utólagos korrekció és "kárpótlás" nem képes meg nem történté tenni. 

 

A "Gondoskodók" beavatkozása ráadásul indirekt és a lényegre irányul, pl. a mintázatok módosításán keresztül javítják az emberiség helytállásának és önfejlesztésének az esélyeit - he egyáltalán esélyt látnak erre. 

A különbözőképpen fejlett kultúrák közötti kommunikáció elkerülhetetlen nehézségein túl, és a "Gondoskodó" kultúrák esetleges fatalizmusa és a nagyon erős önállóság védelmezése mellett, ez is magyarázza a Teremtők látszólagos "erkölcsi süketségét". 

 

Az elfajult rendszerek viszonylag vétlen áldozatai csak akkor értik meg a kozmikus gondviselésnek ezt a látszólag "be nem avatkozó"  közömbösségét és könyörtelenségét, ha kivételesek maradnak és "megvilágosodnak".


Minél közelebb jut pl. egy emberi lény ahhoz, hogy a "Gondoskodókkal" kommunikáljon, annál kevésbé érzi ennek a szükségességét. 

A "Gondoskodók" ráadásul inkább a teremtésben magában kommunikálnak az emberrel, és minden más párbeszéd-kísérletet károsnak tartanak, amiben persze igazuk van. 

A "Gondoskodók" a Földön is jelen vannak, de ezzel nem tud mit kezdeni az emberi lény közvetlenül.

 

Nagyjából 57 földönkívüli kultúra tartózkodik a Földön vagy a Föld körül.

A mennyiségük változó (mert jönnek-mennek), vitatott (mert keverednek és elkülönülnek) és tulajdonképpen felmérhetetlen és gyakrolatilag meghatározatlan (mert még a transzdimenzionális [gyorsforgalmú] kultúrák is jelentősen módosulnak, amikor új ökoszisztémába kerülnek, ha tartósan eltávolodnak a forráskultúrájuktól vagy más kultúrákkal is kapcsolatba kerülnek). 

16 forrás-kultúra játszik jelentősebb szerepet négy állandó csoportban.
 

  • akik a Föld-projektet elindították   ( a "TEREMTŐK")

  • akik a Föld-projektet gyorsították és megrontották (a "BUKOTTAK")

  •  
  •      akik a Föld-projektet kihasználják (a "BUJKÁLÓK")
  •      akik a Föld-projektnek segíteni akarnak (a "GYEREKEK")

 

AZ EMBERISÉG KIALAKÍTÁSA

 

Az emberiség, mint minden kultúra, önállóan fejlődik vagy hanyatlik a fejlődés egyetemes törvényei szerint.

Módosítani és formálni is csak a fejlődés szabályai szerint lehetséges, a fejlődési ciklusok fordulópontjain és 

 

a nagyobb önállóságú, nagyobb meghatározatlanságú kulcsfigurákon keresztül. 

 

Nem módosítható bármikor és bárhogyan. A gyakoribb módosításokat is elő kell készíteni a rövidebb ciklusok felépítésével és beindításával, de az egyre gyorsabb változások szaporítása öngerjesztő folyamathoz vezet, ezért nem erőltethető a rendszer biztos elfajulása és összeomlása nélkül.

A saját ciklusokban mérhető változási szintek egymásba ágyazottak, egymásra épülnek és kölcsönösen gerjesztik egymást. 

Minden rendszer és minden gerjesztési folyamat nehezen indítható el és nehezen állítható le, azonnali törés, katasztrófa és kiszámíthatatlan következmények nélkül. 

 

Hatványozott óvatosság szükséges a kísérleti populációkkal és még annál is hatványozottabb óvatosság a mágikus populációkkal.

A fenti alapelvekkel ellentétben, az emberiség kialakítása a totális kapkodás, összevisszaság és meggondolatlan barkácsolás!

 

Egymástól független és egymással nem egyeztető kultúrák próbálják rákényszeríteni az elképzeléseiket az emberiség változásaira - egymással párhuzamosan. 

 

A gyakran szögesen ellentétes beavatkozások egyetlen közös szempontja, hogy kiaknázzák a Föld-terv példátlanul komplex (túlfeszítetten komplex) rendszerét és ökoszisztémáját - paradox módon, az éretlen kontárkodásokból is adódó gazdagságát. 

 

Ezen belül, a beavatkozók döntő többsége akár az emberiség elembertelenedése és/vagy megsemmisülése árán is erőlteti a minden eddiginél precízebb és hatékonyabb paranormalitás mielőbbi genetikai áttörését. 

 

Csak a beavatkozók kisebbsége igyekszik stabilizálni, megerősíteni, meggyógyítani és megóvni az emberiséget a gátlástalan felhasználástól. Az emberiségre különösen veszélyes többségben és a beavatkozók esélyt jelentő kisebbségében humanoidok és drakonoidok egyaránt vannak. A Földi világ genetikai-paranormális kizsákmányolása a jellemző, amibe az asztrális parazitákat (a más, többnyire gyengébb lények fájdalmával, kínjával, kéjével és más szenvedélyével táplálkozó lényeket) is bele kell érteni.



Az emberiség manipulálásának és tanításának megszámlálhatatlan és nagyon felgyorsult  eseményét és rétegét még a manipulálók és a tanítók sem tudják minden részletében követni, egyre inkább már csak vakon ragaszkodnak a saját céljaik következetes érvényesítéséhez és kikényszerítéséhez. 

A legfőbb fordulópontok és történések azonban elég világosak és tanulságosak. Még az emberiség is emlékszik azokra a mítoszaiban és a vallásaiban, bár a hasonló mintázatú eseményeket rendre egybemossa, egyszerűsíti, általánosítja és összekeveri. 

Az emberiség emlékezetét tovább homályosítja a beavatkozók álcázása, titkolódzása, félrevezető "nyíltsága" és tovább homályosítja az emberiség éretlen, megosztott, megrontott és árva életének a vad kavarodása az univerzum egyik legkomplexebb rendszerében. 

 

Olyasmit kellene felfogniuk és megérteniük, amit senki, senki, senki nem fog fel és nem ért, beleértve a magasabb szinteket. 

 

Minél érzékenyebb egy lélek, annál kevésbé tudja sommásan lezárni és meghaladni a problémát, annál zűrzavarosabb számára az emberiség Földi világa.


 

 

ORIONID ÉS FÖLDI KRONOLÓGIA

A FÖLD "FÖLDÖNKÍVÜLI" ÉS A FÖLDÖNKÍVÜLIEK "FÖLDI" TÖRTÉNETE

(földi időszámítás szerint)

 

13,7 milliárd: ez a világmindenség születik


13,2 milliárd: a csillagok első generációja születik (a negyedik világszint 5%-a)


12,7 milliárd: a csillagok második generációja születik (a negyedik világszint 7%-a)


 9 milliárd:  a lények első generációja születik (a "TEREMTŐK") - a Tejútrendszer "halo"-ja születik
("TEREMTŐK": első generációs, 8,82 milliárd év hosszú, mono-makro kultúrák)


4,59 milliárd: a csillagok harmadik generációja születik - a Tejútrendszer és a Naprendszer születik
a lények első generációja ébred


4,5 milliárd. a Föld (az egyetlen nem istenről elnevezett bolygó a Naprendszerben [a "talaj"]) születése és a Hold kiszakadása


4,4 milliárd: a Föld felszíne és a földi óceánok születése - aminosav-meteoritok


4 milliárd: a kémiai evolúció kezdete a Földön (cukor, aminósavak, baktériumok, sejtmag nélküli egysejtűek)(multi-mikro kultúrák megjelenése)


2,5 milliárd: a földi légkör oxigenizációja közel 1 milliárd éven át (1,6 milliárd: oxigénnal telített légkör)


1 milliárd: az orionidok megteremtése/születése
(második generációs, 1,26 milliárd év hosszú - az elsőnél hétszer gyorsabb - hibrid kultúrák)

 

735 millió: a Föld első megfagyása 35 millió évre (majd 40 millió év visszamelegedés)
660 millió: a Föld második megfagyása 25 millió évre
635 millió: a Föld második nagy visszamelegedése - a többsejtű élőlények megjelenése
a Föld az Orion Terv része, speciális, kiegészítő tenyészet számára

630 millió: az orionidák ébredése
570 millió: a Teremtők gyorsítják az orionid drakonoidokat
a drakonoidok elfajulása - az "első angyal bukása", a "sátán születése"
a vegai humanoidok első látogatása a Földre
a bonyolult életformák elszaporodása a Földön

300 millió: a drakonoid elfajulásból elmenekült drakonoidok érkezése a Föld "stabil közepére"
(Pangea, Thethys-öböl déli sarka, a későbbi Nagy Piramis helye)
288 millió: a hüllők és az agytörzs megjelenése a Földön

 

255 millió: a vegai humanoidok második látogatása és első tartósabb bázisa a Földön
(a legősibb, Kaledóniai-hegységrendszerbe, a későbbi Atlantisz, Norvégia, Skócia, Grönland)
A vegai humanoidok érkezése túlterheli a drakonoid belviszályt.
A Perm-végi katasztrófa - a földi drakonoidok akaratlan, vegai megrontása és megosztása.
(A szerepüket megbánó vegai humanoidokkal és az északi humanoid bázissal kapcsolatban maradó drakonoid kisebbség: 

az "atlantida sárkányok". 

A vegai humanoidoktól távolságot tartó és az eredeti, déli drakonoid bázis köré koncentrálódó drakonoid többség: a "lemúr sárkányok".

200 millió: a vegai humanoidok harmadik látogatása a Földön
181 millió: az emlősök és az középagy megjelenése a Földön
a Pangea őskontinens széttöredezik

 

80 millió: a TEREMTŐK elhagyják a negyedik világszintet (és az Orion Tervet)
67 millió: a drakonoidok megtámadják a humanoidokat és kirobban az Orion Háború Első Szakasza.
(Az öt irányba (Szíriusz, Arcturus, Riegel, Alcyon, Andromeda) menekülő vegai humanoidok ősrendszeréhez és a drakonoid invázióhoz legközelebb eső humanoid határvidék a Naprendszer. Az Első Orion Háború Első Szakasza közel 27 millió évig húzódott és a orionid humanoidok kétharmada odaveszett benne. A drakonoid és a humanoid orionid ősszektorai közötti háború egyik hadszíntere a Naprendszer és a Föld. Az Első Orion Háború Első Szakaszának a részeként kirobban az Első Sárkányháború a Földön a lemúr és a humanoidokkal szövetséges atlantida sárkányok között a kozmikus ugrásokkal technolgiájával (a "Kijárattal") kapcsolatban.
A földi élővilág és a földi drakonoidok katasztrófája, a lemúr drakonoidok első veresége a Földön.
A földi drakonoidokat a Naprendszerbe zárják a humanoidok és a gondozó szolgálat.
A tengeralatti drakonoid közösségek megmaradnak.)

40 millió: az Orion Háború Második Szakasza (a mai napig is) - az annunakik létrehozása
humanoid menekültek érkezése a Földre
39 millió: az emberszerűek kifejlődése a Földön

14 530 000: Afrika összekapcsolódik Ázsiával - a főemlősök és az agykéreg megjelnése a Földön
5 902 000: a Földközi-tenger kiszáradása
megjelenik az agyi aszimmetria, az epizódikus elme, autoriter karakter és a hedonikus alkat az emberszabásúaknál
5 millió: a majomemberek (pithecusok) megjelenése
2 millió: Pleisztocén (földtörténeti negyedkor): megnő a forgástengely dőlése - szélsőségesebb klímaváltozások (a jégkorok) kora, egyre gyakoribb és egyre hosszabb jégkorszakokkal, amelyek lassítják és bonyolítják az emberiség fejlődését

 


a kelet-afrikai árokrendszer (az afrikai nagy tavak környékének, a "paradicsomkertnek") kialakulása
az emberszabásúak fejlődésének külön szakadása az "édentől" nyugatra
előemberek (munkamegosztás)
1 588 000: homo habilis (Alsó Paleolitikum) - durva kőeszközök, mimetikus elme
699 ezer: az annunaki "titánok" érkezése a Földre (a földi drakonoidok túlterhelése és konfliktusa)
Második Sárkányháború a Földön, a lemúrok végső veresége és testfosztása"  ("Melkor veresége")
(a "szilmarilok", Arda, Adhara, világ-ék visszavétele a "sárkánytól")

 

ARANYKOR" (689 250 - 80 520) - az "édenkert" kora


a plejádián "művész ember" tervezettel ütköző, annunaki "harcias ember" tervezet és a közvetlen "emberfejlesztéseik"

 

 

689 250: az emberiség születése
(harmadik generációs, 1,26 millió év hosszú - a másodiknál ezerszer gyorsabb - hibrid kultúra)


homo erectus (Középső Paleolitikum) - tűzhasználat, kőpengék, első elvándorlás Afrikából
"fügefa" (ficus religiosus) - az édenkert elhagyása
Anu könnyei az édenből elkóbórlók miatt és az emberiség szétterjedése - az élet vize.


A magukat az emberiség teremtőinek tekintő annunaki humanoidok fenyegetésből a földi drakonoidokat (a testfosztástól megkímélt atlantida drakonoidokat) teszik felelőssé az emberiség biztonságáért és neveléséért.

 

328 750: a neandervölgyiek vegai elősegítése - homo sapiens (Felső Paleolitikum)
165 ezer: neandervölgyi "titánok" plejádián keresztezéssel ("bukott angyalok és földi nők" - titánok és szörnyek)
155 ezer: homo sapiens sapines (az első modern ember megjelenése) - "a harcias ember" teremtése (annunakik)


80 520: emberi ősmágusok (a telosziánok) plejádián segítése - vészreakció az annunaki (zeuszi) "titánölő" szolgák megjelenésére (1. plejádián beavatkozás)
(a genetikus tudásfa ajándéka a genetikus életfa ajándéka nélkül)

 

"EZÜSTKOR" (80 520 - 12 312)

- a természetes vadság és a "bűnbeesés" kora
a "harcias ember" tervezet és fejlesztés áttörése és győzelme

 

80 520: izoláló (mnemomikus) ősnyelv és totemisztikus mítoszok születése
52 296: az emberiség ébredése
a neandervölgyiek és a csordák tömeges kiirtása - a harcias ember elterjedése
a ROSSZ megjelenése - testvérgyilkosság - a homo sapines sapiens megrontása, megosztása
kozmogónikus (világ-eredet) mítoszok
35 ezer: a rasszok születése ("Bábel") - a Paleolitikum vége
(művészet születése: rajzok, festmények, szobrok)
(anyaság- és nő-kultuszok, "holdtárak" születése)
24 ezer: antropogónikus (ember-eredet) mítoszok
12 312: Első Vízözön - az első (túl szelíd és önálló) neandervölgyi ember (az "első Ádám") végső eltörlése
a legutóbbi jégkorszak és a Pleisztocén vége, a Holocén kezdete (i.sz. 1896-tól: Antropocén)

 

 

"BRONZKOR" (12 312 - 2 904)

 

- a természetes hatalmi harc és a tudás-bűntudat ébredése
a földönkívüli "istenek" közvetlen jelenléte, de már csak közvetett (oganikusabb) és "ritkább" "emberfejlesztése"

 
 

12 312: a második (harciasabb, önállótlanabb) ember (a "második Ádám") világa kezdődik
ragozó (poetikus) nyelv és animisztikus mítoszok születése - "naptárak" kezdete, "holdtárak" vége
külső adathordozók rendszeres alkalmazása és tudás rögzítés (számolás, nyilvántartás, szabályok)

A földönkívüli "istenek" ezerszer lassabbak az embernél. A felgyorsított és felgyorsuló emberi fejlődés egyre rövidebb korszakaiba egyre kevésbé, egyre "ritkábban" avatkoznak be a lassabb kultúráik, mert a beavatkozási ritmusuk messze elmarad az emberiség önálló fejlődésének és elfajulásának a tempójától. 

A rendkívül rövid életű individuális kérésekre és az emberi individuumok számára is követhető kommunikációra szintén nagyon nehezen és az emberiségnél rugalmatlanabbul képesek reagálni vagy inkább sehogyan. 

Legkönnyebben az olyan emberi kommunikációra képesek reagálni, amit több generáción keresztül viszonylag változatlan formában (pl. vallási kultusz és hagyományos ritus formájában) fenntart az emberiség. 

 

A földönkívüli "istenek" képesek az ember számára felfoghatatlan gyorsasággal cselekedni, különösen a technikai fölényük miatt, de a felfogásuk "lassú".



Az emberi történelem fordulatai mögött csak távoli háttérként és a legmélyebb alapokban vannak ott a földönkívüli "istenek", a felbukkanásuk többnyire nem a konkrét történésekhez és kommunikációhoz illeszkedik, hanem egy lassabb változásunkhoz. A földönkívüli "istenek" inkább csak a földönkívüli csoportok iránt elkötelezett és médiumként is befolyásolt, különböző emberi csoportok kötődésén és cselekvésén keresztül hatnak közvetlenül és naprakészen.

 

9 960: háziasítások, állattenyésztés, politeizmus születése
a megosztott istenek (földönkívüliek) konfliktusa - Enki, Prometheusz, Lucifer
a kisközösségek beolvasztása, leváltása szegregatív tömegtársadalomra (a köznevelés még érintetlen)
9 564: közös és koncentrált emberiség-fejlesztés: Atlantisz (földönkívüli konfliktusban megsemmisül)
a lemúrok lassan, hosszan, de folyamatosan manipulálják az emberi kultúrát a Kijárat felé


(lemúr befolyás: egyiptomi, sumér, indiai, kelta, krétai, kínai - a (vizi) kígyó / (vizi) sárkány tanítása)


(szíriuszi "nyúltkoponyájú" befolyás: egyiptomi, szír, kelta, szkíta)


A földönkívüliek még nem rejtik magukat az emberek elől, de már nem direkt irányítják az embereket, hanem nemesítéssel és sugalmazással fedeztetik fel a hatalom titkait az emberekkel - a "harcias ember" tervezet kizárólagos uralma: a klasszikus, alfa Tenyésztési Terv.

7608: mezolitikum, csendes mezőgazdasági, közlekedési és kereskedelmi forradalom
(egyetemesség és testvériség tanulása)
fazekasság (agyagedények készítése), szántalp, kémia
gabona, réz, bronz, vas első helyszíne: "Szíria" (Szíriusz pártfogásában álló terület) = bika birodalom

5 256: monoteizmus (a földönkívüliek szövetségének és együttműködésének vége)
"Egy Gyűrű" (véráldozat kultuszok - kőkörök, kőutcák, földhalmok, sziklasírok, kurgánok kialakítása)
erődvárosok és fémfegyverek ("istenek fegyverzetei") megjelenése
neolitikum - tudás-monopólium (Taurus/Bika birodalom) elleni tudás-lopás ("bikaölés") kezdetei

"Első Gyűrűháború" - emberfeletti hatalmak összecsapása a Födön, az emberek korában
a lemúr befolyás és a vegai befolyás (a 2. generációs "istenek") összecsapása az emberiségért
az annunaki befolyás szerzi meg a monoteizmust (a 3. generációs "istenek" felemelkedése)

3 500: kerék

a lemúr kezdeményezésel felállított "Két Torony" hamis alternatívája
(a gyorsító hatalmi harc oszlopai és "malomkövei")
"Szauron"/KELET/Eurázsia/Eru - kitermelő/tenyésztő ALFA hatalom, erőszakkal uralkodik a hatalomért
"Szarumán"/NYUGAT/Óceánia/Meru - kereskedő/tudós BÉTA hatalom, erőszakkal lázad a hatalomért

"Második Gyűrűháború" - az "emberfeletti" lények (és a "gyűrűik") távozásával ér véget
az istenek utolsó (részben közvetett és emberekkel is vívott) háborúja a Földön ("Mahabharata")
az "Egy Gyűrű" vége: az emberiség feletti kizárlagos befolyás átmeneti feladása, patthelyzet
a drakonoid és a humanoid befolyás elrejtőzik a felszín alá az emberiség elől
drakonoidok a tengerek mélyére, a humanoidok és a telosziánok a Föld mélyébe költöznek

A földönkívüli "istenek" látszólagos távozásának az oka, hogy az emberi változások üteme elérte az emberi generációk váltakozásából következő és jellemzően maximális sebességet, amit a földönkívüliek már nem képesek közvetlenül irányítani. A földönkívüli "istenek" "lassú", de közvetlen jelenléte már csak lassította és visszatartotta volna a nehezen felgyorsított emberiség változásait.

 


 

 

 

"VASKOR" (i.e. 2 904 - ......... )

- az önállóan is elgonoszuló ember végleges elidegenedésének kora
a szíriuszi-annunaki-szürke "harcias ember" és a plejádián-atlantida "művész ember" tervezetek nyílt összeütközése
a földönkívüli "istenek" nélküli emberiség kora

 

Picture

Sumér világtérkép egy hétágú csillagban.

 

Az ALFA-terv

2904


Kitenyésztett (kiválasztott) emberek egy elitje átveszi és önállóan folytatja az egymással szövetkező "szürkék", "szíriusziak" és "annunakik" tenyésztési programját, ami az emberiség nemesítésére és fegyverré ("kijárattá") fejlesztésére irányul. 

 

Ez az első, eredeti, klasszikus és emberi projekt. Ez a tervezet a kiválasztott tenyészetek ("törzsek", "nemességek", "kiválóságok", "uralkodóházak") vérvonalának a védelmezésére, a javítására és az elterjesztésére törekszik. Bár a projekt látványosan, egyéni és kollektív kudarcokhoz vezetető módon alábecsüli a kultúra és a nevelés jelentőségét a származáshoz képest, a tervezet földi és földönkívüli gazdái ezután évezredekig kitartanak amellett az elképzelésük mellett, hogy az emberi lényből - pusztán a származása szerint - egy minden korábbinál gyorsabb és érzékenyebb (új generációs) fegyvert hozzanak létre az orionid humanoidokat fenyegető invázív kultúrákkal szemben.

 

Picture

Hétágú csillag védelmez Egyiptomban.

 

 

A BÉTA-terv

552


Azok a földönkívüliek (pl. a plejádiánok és a földi drakonoidok) és emberi szövetségeseik, akik az ALFA-terv mögött az elvakult és önállótlan harciasság erőltetését, vagyis az emberiség megroppantását és elvesztegetését látták, létrehozták "AZ" alternatíva és "A" lázadás klasszikus projektjét (a BÉTA-tervet), ami már egy önfejlesztő és autonóm lény kialakítására irányult. Ez a tervezet állítja a jövő-alakítás a középpontjába a szabadságot és a nevelést (a tudást és pl. a "védákat", a "filozófiát", a "gnózist") és ez a titkos hagyomány segíti pl. a legnagyobb ókori bölcselők felnevelését és munkáját Kelettől Nyugatig. Ez a hagyomány pozitívan gondolkodik az olyan kultúrhősökről és segítőkről, mint pl. Prométheusz, Lucifer, a kínai sárkány vagy a közép-amerikai tollaskígyó. 

Az ALFA-tervezet természetesen áruló gonosznak bélyegezte meg ezt a BÉTA-tervezetet

i.e. 356: A BÉTA-terv második nagy kibontakozása a (platóni-arisztotelészi-nagy-sándori) hellenizmusban.

i.sz. 36:  Az ALFA és a BÉTA tervek összecsapása az "evangélium" tartalma körül.
69: János jelenései az ALFA-terv (a történelem) "védelmében"

 232: A BÉTA-terv harmadik nagy kibontakozása a gnoszticizmusban és a manicheizmusban.

 

Picture

hétágú csillag: az orionid humanoidok egységének a jelképe pl. a Földön az emberek felé (plejádiánok, szíriusziak és annunakik is használják a verzióit) [a "Google" nem fogadja el a "septagramma" keresést]


 

325

 

Az ALFA-tervezet nagy áttörése a Római Birodalomban a Nagy Konstantin által gyarmatosított kereszténység terjesztésével. Az európai Nyugaton, az ázsiai tömegbirodalmak perifériáján és a hajózható vizek komplex infrastuktúrája köré szerveződő helyszínek középpontjában emelkedik ki a zűrzavarból az első és máig működő (vérvonal- és fajvédő) világuralmi és exopolitikai központ: Róma (Vatikán). A hatalom eszközévé gyúrt és a Bibliával megbilincselt (ekkor már 300 éves) kereszténység nevében támadnak rá a gnosztikus hagyományra és feltalálják ellene az "eretnekség" bűnét. A továbbra is titkos ALFA-terv ismét egyeduralkodó pozícióba kerül Nyugaton és ekkor szorul egy évezredes (nem önkéntes, de megjósolt) illegalitásba a BÉTA-terv  (az első századok kopt kereszténységétől és a manicheizmustól, a bogumilokon, a Camelot-projekten és a katharokon (albigenseken) át a huszitákig, a templomosokig, majd a protestantizmusig, a rózsakeresztesekig és a szabadkőművesekig). De csak Nyugaton lett illegális a BÉTA-terv, mert Keleten robbanásszerű virágzásnak indulnak az eredetileg a BÉTA-tervezethez igazodó mohamedán vallás, a viszonylag rövid életű, de erőteljes manicheizmus és a Távol-Keletig terjeszkedő buddhizmus.

Picture

 

"Trónok Harca" "WESTEROS"

 

 

A mohamedán hódítással és kultúrával a BÉTA-terv tér vissza Nyugaton is. Az ALFA-terv gazdái nyílt titokként kezelik ezt a kihívást és a demográfiai, gazdasági stb. problémákra is megoldást kereső keresztesháborúkban ismét az - "inkvizíciót" (1197-1833) is feltaláló - ALFA-terv próbál megsemmisítő csapást mérni a "lázadókra". Az "Új Jeruzsálem" vita a modern hidegháború ideológiai összecsapásához hasonlóan az egész emberiség kozmikus jövőjéről és uralkodó víziójáról is szólt. De ebben a vallásháborúban (a keresztesháborúban) mindkét vallás (a kereszténység és az iszlám) végérvényesen meghasad és kifejleszti a maga ALFA és BÉTA verzióit. 

Az eretnek-templomos-ciszterci (intellektuális, műveltségi és kolostori, de nem a remetés) BÉTA-terv tartósan megerősödik és az áttörés közelébe jut a nyugati kereszténységben, míg az ALFA tervezet a szunnitákkal szembeforduló (és a mohamedi vérvonalat hangsúlyozó) siíta felekezetben találja meg a helyét az iszlámban (és az új remetés-szenvedély rendekben - pl. pálosoknál, ferenceseknél és a nem templomos lovagrendekben -, a nyugaton megindult kolostori rendszerben).

 

1118. A templomosok intelligens háború-szervezésének a sikere ("valódi" kincsük és örökségük: bankházuk és flottájuk) máig hatóan eldöntötte az ALFA és a BÉTA tervezetek vitáját a tömeghadseregek, a tömegtermelés, a kapitalizmus és a globális expanzió javára. Hiába fejezték le az "alfák" a templomosokat, utánuk marad a világ első köztársasága (Svájc), a reneszánsz, a protestantizmus, a racionalizmus, a felvilágosodás és a közoktatással emelt tömegtársadalom és a tényleges világuralom lehetősége. Az ALFA-tervezet elleni nyílt lázadás és a két világuralmi elképzelés erőszakos és tömeges összecsapása Svájc megalapításával (1291) és a templomos lovagrend betiltásával (1314) kezdődött meg, majd az angol és a francia forradalomban söpörte félre az ALFA-projekt elfajuló kaszttársadalmát (avagy "rendi" - újabban "korporatív" - társadalmát) a "nyílt" (és sokkal gyorsabban gyarapodó és fejlődő) társadalmak javára.

 

1291: A Templomos Lovagrend megkezdi a BÉTA-terv kitörését az ezeréves illegalitásból.

1314: Svájc (a világ első köztársasága) "béta" létrehozása, katonai, mérnöki, pénzügyi tanácsadókkal.
A Templomos Lovagrend vége és látszólag megbuktatott BÉTA-terv kettészakadása:
(1): radikális ág - (a Svájc-erődbe és a bajor illuminátusokba átalakuló) templomos bankház
      [a megelőzött tömegfolymatok vezérelt kasztrendszerének technokrata-tervezete]
      "Birodalom" vs. "I. Alapítvány"
      a BÉTA-terv földönkívüli támogatói kiválnak ebből az eredeti BÉTA-tervből
      az ALFA-terv földönkívüli támogatói kezdik részlegesen segíteni a másik BÉTA-ág ellen
(2): liberális ág - (a kalóz államokba és a skót szabadkőművességbe átalakuló) templomos flotta
      [a megengedett tömegflow spontán kasztrendszerének "középosztályos"-tervezete]
      "II. Alapítvány"

 

1315:  a BÉTA-terv földönkívüli támogatói elősegítik ennek az új BÉTA-tervnek a kibontakozását
Svájc győz az ALFA-tervezet ellen

1408: BÉTA-liberális-expanziós-flotta tervezet (tengeri, drakonoid támogatással)
Grönland és Újfundland viking "bekapcsolása", skót és Guernsey kalózok, 100 éves háború (brit ág)
Cseng Ho flottája és expedíciói (1405-1433-1435) - Piri reisz (1513) - Kolombusz (1492

1508: ALFA-BÉTA háborúk (100 éves, német-római, huszita, Habsburgok, "rózsák", spanyol inkvizíció)

 

1492-1520: Antwerpen (Nyugat Kikötője) és a holland flotta-expanziós ág fénykora, Amerika felfedezése
1555: Luther rózsakereszt (1517), Zwingli (1520), Kálvin (1536)
1561: Nostradamus próféciák megjelenése az ALFA-terv (a történelem) "védelmében"
1600-1602: UFO légiharc Nürnbergnél (H.W. Glazer)
1603: Angol Kelet-indiai Társaság / Holland Kelet-indiai Társaság
1604: Tokugawák Japánban, Stuartok Angliában

1607: döntő ALFA vereség és a teljes BÉTA áttörés és expanzió kezdete

1608: rózsakeresztes testvériség újjászervezése (CRC), Jamestown alapítása Amerikában
1609: jezsuita társadalmi kísérlet Paraguayban, Protestáns Unió
1614: Mórok kiűzése Spanyolországból, Katolikus Liga

1621: New York holland alapítása Amerikában
Mayflower érkezése Amerikába
1648: "Újkor" kezdete, angol polgári forradalom
1694: "vesztfáliai vallásbéke" (Svájc és Hollandia függetlenségének elfogadása)
narancs = vörös ALFA és sárga BÉTA együttműködés a kék GAMMA ellen
abszolútizmus szervezés racionalizálással, felvilágosodással

Angol Bank
Toland: Liberalizmus

1707: Nagy Britannia (Skócia és Anglia egy holland uralkodóház alatt)

amerikai szabadkőműves páholy (B. Franklin, G. Washington) - angol szabadköműves tiszt engedi tovább Paul Rivier futárt értesíteni az amerikai felkelőket az angol partraszállásról  
szabadkőműves alkotmány Amerikának (Th. Jefferson)
1789: 7 évig épül a szabadköműves főváros (I. Alapítvány) - Capitolium, Fehér Ház, Legfelsőbb Bíróság

 

A GAMMA-terv


A francia forradalom nemcsak az évszázadokig tartós BÉTA áttörést stabilizálja, hanem a BÉTA-tervezet gyökeréig hatoló és a mai napig fennálló hasadást is.

A rózsakeresztes-illuminátus-jakobinus (német-francia) szál és a szabadkőműves-liberális (holland-angolszász) vonulatok legalább annyira élesen elhatárolódnak egymástól, mint az ALFA-tervezettől. A szabadkőműves hagyomány is kettészakad, ezen belül az amerika-projekt is, valamint elágazik egymástól az emberiség kultúrális felemelésének jellemzően tekintélyuralmi (jakobinus-diktatórikus) és jellemzően joguralmi (liberális-szabadversenyes) útja. 

Mivel az erdeti BÉTA (prométheuszi-gnosztikus) hagyományban a központilag (az ALFA elitizmushoz hasonlóan) támogatott tudás értéke megelőzte az önállósítás és a felszabadítás értékét, azért  a liberális gondolat (a liberális világurami terv és exopolitika) tekinthető az újabb leágazásnak 

(a "GAMMA-tervezetnek"). 

Ekkor - a GAMMA-terv modernitásával együtt - alakult ki a ma is jellemző (titkos és nyílt) világmegváltó-világuralmi kezdeményezések minden központja, amelyek "háromszöge" egyfajta "kő-papír-olló" játékban alakítják a Nyugatról kibontakozó és törékeny egyensúlyban ingadozó világpolitikai rendszert.

 

Ezt a modern politikai háromszöget lényegében nem befolyásolja, hanem inkább csak megszilárdítja az a földalatti szuperhatalom a jövőből, amelyik a jelenünkben készítteti elő önmagát a múltjában, és a hozzá vezető történelmet biztosítja be az időutazó biorobotjainak és az átjátszott "próféciáinak" a manipulációival. Ez a földalatti szuperhatalom többnyire az ALFA-tervet támogatja, de voltaképpen csak a történelmet igyekszik konzerválni.



A három hatalmi központ és tervezet kialakulása már a kapitalizmus XVI-XVII. századi, robbanásszerű expanziójával megkezdődik, de csak a XVIII-XIX. századtól feszül egymásnak nyílvánvalóan. 

Egymásnak feszül 

-(1) a  vatikáni központú (erkölcstenyésztő, fajvédő és vérvonalvédő) konzervativizmus (az ALFA), 

- (2) az USA központú jakobinus-szocialista-kommunista-diktatórikus és az új világrendet (NWO-t) kezdeményező (technokrata népbarát) mozgalom (a BÉTA), valamint 

- (3) a nyugat-európai központú liberális-anarchista (egy világmegváltó projektben világmegváltó-projekt-ellenes és a spontán-organikus kibontakozásra fogadó) mozgalom (a GAMMA).

A GAMMA-tervezet leválását az (addig a BÉTA-tervezetet támogató) plejádián földönkívüliek és földi drakonoidok leválása és átállása alapozta meg. 

Az eredeti (immár "radikálisnak" számító) BÉTA-tervezet ezután már csak az ALFA-szövetséges szürkék támogatását bírja egy rövid ideig, a II. világháború végétől az 1970-es évek elejéig, amíg katonai konfliktusba és ellenséges viszonyba nem keveredtek egymással. 

Az (ALFA-BÉTA) nyílt, tekintélyuralmi, tervezéses szövetség a spontán-versenyes és joguralmi GAMMA-terv ellen harcol.

 

A három tervezet következetes kavarodása

 

Mindenképpen meg kell említeni a neokonzervativizmusba (a Nyugatnak és a Keletnek, főként a Vatikánnak és Moszkvának már a huszadik század elején eltervezett, de csak bukdácsoló szövetségébe) torkolló ALFA megújulást, amit a malachiási, a nostradamusi és más kevésbé ismert, de nem kevésbé fontos jóslatok átadásával segítettek az ALFA-terv támogatói.

(A nostradamusi jóslatok közvetlen és legfőbb célja (az időzítésével együtt) az volt, hogy megelőzze-megakadályozza a francia-török összefogást a német-római központ és a Nyugat expanzív fejlődésének a megroppantása ellen. A tanácsot megfogadták, és a jóslatok úgy működtek, hogy lényegében elkerülték őket, vagyis a francia vérvonal nem fogott össze a portával, hanem rátámadt a hugenottákra és voltaképen ezzel maradt az ALFÁK mellett.) 
 

A szent vérvonalat védelmező (és a bűnös rációval szemben a szent szenvedélyre fogadó) ALFA-megújulás ezután a "máriás-kultuszból "próbálja kiépíteni egy korszerűbb vízióját és szövetségi rendszerét. 

Megszervezték a siíta-katolikus összefogást előkészítő fatimai csodát (és annak jóslatait), valamint a vatikáni hatalmat újjászervező Opus Deit.

Szoros (és ezoterikus) együttműködést alakítottak ki a spanyol és az olasz fasizmussal, a nácizmussal és gyakorlatilag minden jelentősebb szélsőjobboldali szervezettel, illetve a globálisan szervezett alvilág előkelősködő elitjével is.

 

A földönkívüli látogatók nyilvánosan érzékelhető tevékenységének zöme a globálisan domináns angolszász országokban koncentrálódik, tehát BÉTA-tervezet központjának otthont adó amerikát és a GAMMA-tervezet elvileg nem is létező központjának otthont adó Dél-Angliát érinti. 

 

A vatikáni-moszkvai szövetség ALFA exopolitikája kimerül az "isteni származás" (földönkívüli) vérvonalának az újraélesztésében és kimerül abban a hűséges várakozásban, amit a történelem urainak (egy a jövőből visszasegítő és a sajátjának hitt, földalatti szuperhatalomnak és a földönkívüli gazdának (pl. az annunakiknak))  a visszatérésével-kiszolgálásával kapcsolatban ápol. 

Világpolitikailag a legszigorúbb fajvédelem és "eugenika" mellett állnak, ezért nincs ellenükre a társadalmakat időről-időre "levizsgáztató" és "megtisztító" háború és népritkítás. 

 

Ugyanakkor törekednek a méltónak mutatkozott és érvényes hadsereg-szolgasereg iránti méltányos gondoskodásra és a nyomorúság felszámolására. 

A BÉTA exopolitika egy racionális és központi tervezés, irányítás és fejlesztésnek alávetett (technokrata) világkasztban (NWO-ban) és a földönkívüliektől való maximális függetlenségben gondolkodik. 

Fegyvereket lopnak és fejlesztenek a földönkívüliek ellen is. 

Elkerülhetetlennek tartják a globális rendszereket túlterhelő népesedés átgondolt szabályozását, ezért egy népirtással akarják kezelhető méretűvé visszaállítani az emberiség populációját és be akarják vezetni a minden individuum minden pillanatára és történésére kiterjedő társadalmi-tervezési kontrollt. 

A GAMMA exopolitika megalapozottan optimista a földönkívüliekkel tervezett együttműködéssel kapcsolatban, de propaganda céllal HAZUDIK és letagadja a közveszélyes földönkívüliek puszta lehetőségét is. 

Ez a GAMMA-terv az önfejlesztés és folyamatos-könyörtelen társadalmi versengés hajtóerejében bízik világpolitikailag, és elvileg kizártnak tartja, hogy a játék és a verseny "sportjának" és az élményeknek a jelenénél fontosabb lehetne bármi.


A Földhöz látogató földönkívüliek döntő többsége nem avatkozik az emberiség életében és igyekszik észrevétlen maradni. 

A földönkívüliek Földnél szolgáló automatái automatikusan "lopakodó" üzemmódban teszik a dolgukat. 

Az emberiséget tenyésztő-nemesítő és az emberiség életébe beavatkozó földönkívüli "istenek" a felgyorsult emberiség korában már majdnem kizárólag a háttérből gyakorolnak hatást a történelemre, elsősorban sugalmazásokkal és az emberi médiumokon keresztül.


Az emberiség életébe beavatkozó földönkívülieknek három, egymást alig megtűrő és egymással versengőcsoportja van:

(1) a (kényszerűségből) paranormális befolyásra specializálódott, a hatalmi harchoz ragaszkodó és a 

leghatékonyabban manipuláló lemúr drakonoidok többsége, 

 

(2) a hatalmi harchoz szintén ragaszkodó, de a paranormális befolyásolásban sokkal kevésbé hatékony

humanoidok (a szíriusziak és a szürkék) laza szövetsége és végül 

(3) a hatalmi harc meghaladását akaró és paranormálisan szintén hatékony

plejádián (legfőképpen procyoni) humanoidok és a drakonoid (főként atlantida és néhány lemúr) szövetségeseik.


Az első földönkívüli csoport központjai elsősorban a viszonylag érintetlen természet "erőforrásainál" vannak és a "Szarumán"/NYUGAT/Óceánia/Meru - kereskedő/tudós BÉTA hatalom emberi (elsősorban angolszász) elitjével működnek együtt egy Új Világrend (NWO) Világkormányának a kialakításában. A lemúr drakonoidok többségének ez a közvetlen és elkülönült befolyása az ezoterikus lázadás és titkos hagyomány kezdetéig nyúlik vissza a vaskor kezdetéhez.

A második földönkívüli csoport központjai elsősorban a földközeli űrben és Föld kérgében vannak, a telosziánokkal is kapcsolatban, több kilométer mélyen és az emberiség számára lényegében elérhetetlenül. A szürkék és a szíriusziak szövetsége "Szauron"/KELET/Eurázsia/Eru - kitermelő/tenyésztő ALFA hatalom emberi (elsősorban dinasztikus) elitjével működik együtt egy mágikus Papkirályság vagy mágikus Istencsászárság létrehozásában és a eugenetikai fajtanemesítésben. A vaskor kezdetéig visszanyúló, közvetlen és elkülönült befolyásuk viszonylag ingadozó és esetleges.

A harmadik földönkívüli csoport központjai elsősorban a földközeli űrben, a tengerek mélyén és az érintetlen természet "erőforrásainál" vannak, az emberiség számára lényegében elérhetetlenül. 

A plejádiánok és az atlantidák szövetsége önállóságra, önfejlesztésre, empátiára és kozmikus fejlődésre igyekszik rávenni, gyógyítani, segíteni és tanítani az emberiséget. A vaskor kezdetéig visszanyúló, közvetlen és elkülönült befolyásuk az emberiség és a lélekölő emberi nevelés romlottságának köszönhetően viszonylag csekély. Ez a csoport áll pl. a földönkívüli eredetű földi gabonakörök mögött.

Napjainkban az első csoport emberi elitje (pl. NWO) a legerősebb emberi hatalmi központ pillanatnyilag és az emberiség radikális létszámcsökkentésével akarja véglegesíteni és stabilizálni a hatalmát. Közvetlen hatalmi harcban áll a második csoport hatalmi központjával (pl. Vatikán) és közvetlen háborúban áll azokkal a szürkékkel, akik megpróbálták őket az ellenőrzésük alá vonni. 

 

A második csoport hatalmi központja az egyszerű tenyésztésben és a világháborús kiválogatódásban és a harcos nemesedésében hisz, de most csak a kisebb háborúk kezdeményezéséhez van elég erejük. 

A harmadik csoportnak nincs hatalmi központja és az emberi szövetségeseik kifogyóban vannak. 

 

 

A földi hatalmi harc története

 

 52 296: A neadervölgyi ember elég robosztusra sikeredett, de csak lászólag volt alkalmas a harcra, mert valójában egyáltalán nem volt elég harcias, túl szelídre sikerült.

A harci erények és képességek fejlesztésére az új és atlétikus homo sapiens sapiens embertípus lett alkalmasabb, amelyik kiirtotta a neandervölgyi embert.  



12 312:  A jégkorszak nem kedvezett az emberiség szaporításának és harcoltatásának. A globális felmelegedés hozta el a bőség, a szaporaság és a térben és időben nagy kiterjedésű, véres és kollektív konfliktusok korát. Eredetileg a homo sapiens sapiens sem elég agresszív, tulajdonképpen emberséges, ha lehet. 

Manipulált, akár az igazságtalanság árán is hataloméhes hibridekre, részben vagy egészben földönkívüli ("isteni") származású ember-példányokra lett szükség ahhoz, hogy az emberi közösségek eléggé megvaduljanak és öncélúan inváziós fajjá változzanak.


Az inváziós példányok beültetése ugyanolyan nehézségekbe ütközött, mint az ismeretek-tanítások beültetése: többnyire kilökődtek az emberi közösségek immunreakciója miatt. 

 

Ahogyan a Föld légkörébe sem lehetséges túl meredeken vagy túl laposan belépni a hagyományos módon, mert lepattan vagy porrá ég a belépő, úgy a beültetések sem lehettek túl radikálisak vagy enyhék.

Időt kellett hagyni, hogy az inváziós példányok kialakítsák a saját szubkultúrájukat, nyelvezetüket és mémjeiket, amivel meghódíthatták a befogadó célközösség kultúráját, nyelvezetét és lelkét.

Az organikussá váló fertőzéseknek és a torzulásoknak is saját időigénye volt és nem mehetett egyik pillanatról a másikra. Ráadásul a tervezők és a kivitelezők számára nemhogy gondot nem jelentett az évezredek türelmes kivárása, hanem egyenesen a legtermészetesebb munkatempónak számított, hiszen nekik 1000 földi év csak 1 évnek számít. Mindezenfelül csak a társadalmi változások elágazási-fordulópontjain és csak a kulcsfigurák esetében volt esélyük a tartós-végleges-organikus beilleszkedésre, tehát az időzítések miatt sem haladhattak az átalakítással olyan gyorsan

amilyen gyorsan később önmagukat őrjítették az emberek.



 9 564: Eleinte egyetlen kísérleti közösségre koncentráltak a földönkívüliek (Atlantisz), de az emberi mintaközösség a kíhívó ellenfél és az életvitelszerű invázió nélkül nem harciasodott elég gyorsan, ellenben viszonylag hamar kezdtek egymással versengeni az inváziós példányok. 

A közös ellenfelek, a közös versenyzés és a hatalmi csapatmunka kényszere és megtanulása nélkül

önmaguk ellen fordultak, egymást irtották a közösségben és ez Atalantisz katasztrófájához vezetett.



Párhuzamosan több hatalmi központot kellett létrehozni és egymással versenyeztetni. Az állandó inváziós nyomás biztosításához nélkülözhetetlen lett a folyamatos és tömeges szaporaság, amit a holocén felmelegedés csak lehetővé tett, de önmagában nem biztosított. 

A népek értékvilágának és hitéletének (vallásainak) a középpontjába a "szaporodást és a sokasodást" kellett állítani és a mezőgazdasági-technológiai forradalommal kellett garantálni a túlnépesedésekhez és az inváziókhoz szükséges forrást.

 

Bevezették, majd leállították a születésszabályozást (eleinte az inváziós példányok utódainak javára szelektálták a következő generációkat, majd tiltották a születéskorlátozást). 

A Föld középpontjának számító - a legnagyobb szárazulatok központi kereszteződésében álló - "termékeny félhold" neolit magaskultúrái végül megoldották ezeket a problémákat. 

Az egymást támogató és az emberséges embereket kiirtó, inváziós emberpéldányok arisztokráciái és dinasztiái az összes erős társadalmat átfogó,  a jövő generációira is kiterjedő, lélekölő nevelésben végelegesítették a hatalmukat.

 

2 904:

Az intézményesített hatalmi harc a vaskor elejére véglegessé vált. Az azóta eltelt és földönkívüli léptékben számolt 5 évben (5000 földi év) maxmálisan felgyorsultak az események és a stabil hatalmi harcnak alárendelt emberiség társadalmai és kultúrái egymás után - és egyelőre önmegsemmisítés nélkül - fejlesztik ki az egyre hatékonyabb hatalmi és harci eszközöket.

Az emberiség tudomány, művészete, gazdálkodása, műveltsége és szórakozása lényegében semmi másról nem szól, mint az erőfölény dicsőségéről, a harciasság értékéről és az élet értelmévé lett invázióról és a hatalmi harcról.

 

forrás: http://exopolitika.weebly.com/exomiacutetosz.html

 

 

 

—————

Vissza